Balogh Kálmán (szerk.)

Szedimentológia


A „vörös rétegek” kérdése

E névvel a hematittal színezett, homokos-kőzethsztes-agyagos, túlnyomórészt szárazföldi lerakódásokat foglaljuk össze (25.5. tábla: 1–3). Ezek hematittartalmát korábban a terra rossa (I. kötet, 2.4 fejezet) vagy a laterittalajok (III. kötet, 30 fejezet) áthalmozódásából származtatták, tehát trópusi-szubtrópusi, változóan nedves éghajlaton keletkezettnek vélték. Füchtbauer (1963) és Walker (1967a, b, 1968) szerint azonban a vörös rétegek nemcsak a szavannákon, hanem más száraz területeken is létrejöhetnek. Hematitjuk ui. az üledék vastartalmú szihkátjainak fölhevülés, átnedvesedés és gyakori kiszáradás közbeni oxidációjával keletkezik olyan folyóvízi homokkövekben, amelyek arid éghajlaton gyakran voltak kitéve kiszáradásnak. Az alpi előtér molasszjában pl. a vörösbarna biotitnak egyidejű hematitképződés melletti színtelenedését csak a folyóvízi rétegekben észlelték; az egykorú tengeri homokkövek biotitja ellenben ép maradt. Hasonlóan történhetett ez a Buntsandstein, a Rotliegend vagy a felső-karbon stefáni emelete homokoskőzethsztes (részben fluviális) üledékeinek s a Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció (felső-pannóniai) halványlilás színű, ősmaradványmentes üledékeinek esetében is. Legszebb hazai példáit mégis a mecseki alsóperm Korpádi Homokköve, az alsó-triászbeli Jakabhegyi Homokkő s a felső-perm korú Balaton-felvidéki Homokkő nyújtja.

Szedimentológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 049 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-szedimentologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave