Balogh Kálmán (szerk.)

Szedimentológia


Az agyagok kolloid sajátságai

A kolloid jelleg a főásványok kicsiny, 1–500 nm közötti szemcseméretéből és felépítéséből következik. Az agyagok képlékenységük, duzzadóképességük, tixotrópiájuk, kationcserélő és ionadszorpcióra való képességük alapján is különböznek az aleuritok java részétől. Ez utóbbiaknak csak kis hányada mutat hasonló sajátságokat, agyagtartalmának mennyiségétől függően. Az agyagásványok reverzibilis kolloidok, amelyek korlátlanul ismétlődve mehetnek át gélből szol állapotba és fordítva. Vízzel érintkezve ezek az ásványok kolloid-diszperz rendszerekké alakulnak, amelyeket a részecskék rendkívül nagy felülete jellemez (I. kötet, 2.3221. fejezetrész). A részecskék (micellák) magból és a víz ionjai alkotta szolvátburokból állanak (I. kötet, 2.17 ábra). A vizet a szmektitek képesek legerősebben magukhoz kötni; a vermikulit és illit kevésbé, a nem-duzzadó agyagásványok (pl. a kaolinit) a legkevésbé hidrofilek.

Szedimentológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 049 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-szedimentologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave