Balogh Kálmán (szerk.)

Szedimentológia


A jód

(J) ionrádiuszának és vegyértékének változékonysága, valamint illékonysága következtében jellegzetesen diszperz, szedimento- és biofil elem. Fontos hatást gyakorol az élő szervezetek anyagcseréjére; hiánya az embernél és az állatoknál egyaránt betegséget (golyvásodást) okoz (Straub 1941, 1950). A jód 0,3 g/t-nyi magmás átlaga a folyóvizekben ugyan — illékonysága következtében — 0,003 g/t-ra csökken, a tengervízben azonban 0,05 g/t-ra emelkedik. A tengervíz jódtartalma egyébként annak összkoncentrációjával együtt növekszik: a Vörös-tenger jódtartalma nagyobb, mint a felhígult vizű Baltitengeré. Mindazonáltal a tengeri evaporitokba csak kevés (0,005–0,2 g/t-nyi) jód épül be. A maradékoldatok HJ alakban jelenlevő jódtartalma ui. a napsugárzás hatására disszociál, és elpárolog. Ezért a légkörben különböző vegyületek alakjában jelenlevő jód átlagos mennyisége 0,005 g/t.

Szedimentológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 049 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-szedimentologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave