Balogh Kálmán (szerk.)

Szedimentológia


A sóstavak

A földfelszín száraz éghajlatú területein kialakult, 1–400 m mélységű, állandó vagy időszakos állóvizeket, amelyek oldott anyagainak mennyisége 5000 ppm fölött van, sóstavaknak nevezzük (Hardie et al. 1978). Ezek olyan hidrológiailag korlátozott, gyakran lefolyástalan medencékhez kötődnek, amelyek csak ritkán kapnak jelentősebb mennyiségű csapadékot. Hidrológiai lezáródásukat rendszerint hegységszerkezeti és/vagy vulkáni jelenségek, glaciális törmelék, gravitációs üledékmozgás, defláció okozta elgátolódás, Mongóliában a téli jéglencsék nyári kiolvadása idézi elő. A magashegységeknek az uralkodó szélirányra merőleges, esőárnyékos medencéiben és völgyeiben a leggyakoribbak. Mivel az itteni vízfolyások hordalékának zöme a medenceszegélyek hordalékkúpjaiban lerakódik, a sóstóba többnyire csak azok egyre inkább besűrűsödő vize jut el. A sóstó alakját és kiterjedését a vízutánpótlás és a párolgás arányának időbeli változásai szabják meg.

Szedimentológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 049 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-szedimentologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave