Balogh Kálmán (szerk.)

Szedimentológia


A mangánlateritek

A mangánlateritek amelyek képződési mechanizmusát a 28.31. fejezetben ismertettük, szinte kivétel nélkül az egykori Gondvána kontinens hosszú időtartalmú trópusi mállásnak kitett, prekambriumi metamorfitjainak Mn-szilikátjaiból képződtek. A helyenként 100 m-nél is vastagabb mállási kéreg Mn-érce — a geomorfológiai és vízelvezetési adottságoktól függően — vagy határozott szintben, telepszerűen jelenik meg, vagy több szintbeli lencséket és tömzsöket formál. Ezek olykor még őrzik anyakőzetük szerkezetének bizonyos elemeit (pl. rétegzettségét), máskor azonban attól eltérő (tömör és tömeges, vagy laza és porózus, ill. gumós-pizoidos) jelleget öltenek. A Mn-oxidok és hidroxidok dúsulási szintje a vas- és bauxitásványok, ill. a primer Mn-karbonátokkal, -oxidokkal és szilikátokkal jellemzett, ép anyakőzet szintje között helyezkedik el. A vastagabb mállási szelvények fémtartalma tehát függőlegesen tagolódik (28.12 ábra). A legfelső, agyagos és vashidroxidos öv pizoidjai és gumói általában Mn-szegények, a Mn-oxid „kérgek” többnyire ezek alatt találhatók. Mivel az Al-Fe-Mn hármasból a Mn a legmozgékonyabb, függőleges irányban — jó vízelvezetés esetén pedig oldalirányban is — ez utóbbi jut el legtávolabbra. Az anyakőzet eredeti szövetét fölfelé fokozatosan váltják fel a repedések mentén előrehaladó mállás következtében breccsásnak tűnő, másodlagosan erezett és kollomorf szövettípusok (l. 30.5 ábra). Csiszolatban az anyakőzet szövetmaradványain kívül annak egyes metamorf ásványai is felismerhetők. Két fő Mn-ásványuk (a piroluzit és a kriptomelán) mellett még a pszilomelán, hollandit, todorokit, litioforit, ramsdellit, nsutit és manganit, továbbá vas-, bauxit- és agyagásványok (főleg kaolinit) mutathatók ki.
Banerji (1984) például az orissai Bonai (India) és a brazíliai Azul millió tonnákat kitevő mangánlateritjein belül a következő négy típust különbözteti meg:
  • vasas-agyagos alapanyagba ágyazott, kriptomelán, birnessit és litioforit anyagú pizoidok;
  • szögletes vagy lekerekített, piroluzit, pszilomelán, kriptomelán és litioforit alkotta, goethittel, gibbsittel és amorf Mn-oxidokkal cementált, masszív tömbök;
  • agyagos alapanyagba zárt, litioforit és kriptomelán anyagú, lapos ércdarabok;
  • a telep aljának agyagjába zárt, 5–10% Mn-tartalmú, röntgen-amorf Mn-oxidból álló, vastag, de meg-megszakadó lencsék.

Szedimentológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 049 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-szedimentologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave