M
eRSZ
Előfizetés
Belépés
Maradjon belépve
Belépés
Elfelejtett jelszó
Regisztráció
Belépés eduID azonosítóval
Balogh Kálmán (szerk.): SZEDIMENTOLÓGIA
›
29. Foszforitok
›
29.3. A tengeri foszforitok
›
29.34. A tengeri foszforitok foszfátásványai
MeRSZ online okoskönyvtár
Több száz tankönyv és szakkönyv egy helyen
Online. Bárhol. Bármikor.
Balogh Kálmán (szerk.)
Szedimentológia
Olvasás
Tartalomjegyzék
- Tartalomjegyzék nem jeleníthető meg. -
SZEDIMENTOLÓGIA
Impresszum
Előszó
A szedimentológia múltja, jelene, jövője
A szedimentológia fejlődése és annak tanulságai
Az üledéktani kutatás fő irányai
A szedimentológia jövője
Irodalom
1. Az üledékképződés folyamata
1.1. Az üledékes kőzetek eredete
1.2. Az üledékképződés helye a kőzetképződési körfolyamatokban
2. A mállás
2.1. A mállás fogalma és fajtái
2.2. A víz mállási szempontból fontos tulajdonságai
2.3. Felszíni mállás
2.31. A fizikai mállás
2.32. A vegyi mállás
2.321. A szilikátok mállása
2.322. A mállási öv új ásványai
2.3221. Az agyagásványok
2.3222. Aliitok és vasoxid-hidrátok
2.3223. A zeolitok és az autigén földpátok
2.323. Oxidáció és redukció
2.324. A sókőzetek oldódása
2.325. A karbonátok oldódása
2.33. A biokémiai mállás
2.4. Talajképződés
2.5. Vízalatti mállás
Irodalom
3. A mállási törmelék szállítása
3.1. A törmelékszállítás fő formái
3.2. A fluidummozgás fizikai alapjai
3.21. A testek halmazállapota
3.22. Kinematikai alapfogalmak
3.23. Dinamikai alapfogalmak
3.24. Térfogati és felületi erők
3.25. Ideális fluidumok. a bernoulli-egyenlet
3.26. Reális fluidumok belső súrlódása. newtoni és nem-newtoni fluidumok
3.27. A lamináris áramlás
3.28. A turbulens áramlás. a reynolds-féle szám
3.281. A turbulens áramlás fizikai jellemzői
3.282. Egyenletes áramlások határrétegei
3.283. A lemezes és a turbulens áramlás közötti átmenet
3.284. Oszcilláló áramlások határrétegei
3.29. Folyásleválás és másodlagos áramlások
3.3. A fluidumok hidrodinamikai stabilitása
3.4. A fluidummozgás és a hordalékszemcsék kölcsönhatása
3.41. A hordalékszemcsék süllyedési sebessége
3.411. Egyetlen szemcse süllyedése. A Stokes-törvény
3.412. A szemcsealak hatása a süllyedés sebességére
3.413. A szemcsefelszín hatása a süllyedésre
3.414. A szemcsék csoportos süllyedése
3.42. A hordalékmozgás küszöbértéke
3.421. Kohéziómentes szemcsék mozgásának megindulása vízben
3.422. Kohéziós szemcsék mozgásának megindulása vízben
3.423. A szemcsemozgás légáramokban való megindulása
3.43. A szemcsemozgás módja
3.44. A szállított üledék típusai
3.45. A szilárd szemcsék nyírófeszültségeinek átvitele. a Bagnold-féle szám
3.46. A klasszikus üledékszállítási elmélet
3.47. A vízfolyások üledékszállító munkája
3.48. A szél üledékszállító munkája
3.5. A Froude-szám és a folyásrendszerek
Irodalom
4. A gravitációs tömegmozgások
4.1. Az üledékcsuszamlás
4.2. A suvadás
4.3. A tömeges üledékfolyás
4.31. Sziklaomlás
4.32. Kőzetlavina
4.33. Homoklavina (homok- vagy szemcsefolyás)
4.34. Az üledékek folyósodása (likvidizáció)
4.341. A cseppfolyósodás
4.342. Fluidizáció
4.3421. A stacionárius fluidizáció
4.3422. A tömeges önfluidizáció
4.3423. A szemcsék önfluidizációja
4.3424. A likvidizált törmelék leülepedése
4.35. Törmelékár
4.36. Zagyár
4.361. A zagyárak mozgása
4.3611. A jelenkori tengeri zagyárak megindulása
4.3612. A zagyár fejének mozgása
4.3613. A zagyár testének mozgása
4.3614. A zagyár megszűnése
4.362. A zagyár-üledékek
4.4. A gravitációs tömegmozgások egymásba való átalakulása
Irodalom
5. A vízfolyások szállító és lerakó tevékenysége
5.1. A vízfolyások, folyóvölgyek és völgyszakaszok kialakulása. az erózió fajtái
5.2. A folyó vízhozamát, sebességét és a vízhálózat sűrűségét befolyásoló tényezők
5.3. A folyóvíz szállította anyagok sorsa
5.4. A hordalékszállítási teljesítmény elméleti meghatározása
5.41. Egyenletes hozamú vízfolyások hordalékszállítása
5.42. Az ingadozó hozamú vízfolyások hordalékszállítása
5.5. Az allúvium
5.6. A vízfolyás meanderezése
5.61. A meanderezés hidrodinamikai vonatkozásai
5.62. A kanyargás okozta vízszintingadozás
5.63. A kanyargó vízfolyás másodlagos áramlásai
5.64. Az övzátoinyok üledékeire és keresztmetszetére vonatkozó számítások
5.65. A meanderek növekedése
5.7. A síksági folyók lerakódásai
5.71. A mederfenéki lerakódások formakincse
5.711. A nagyméretű mederfenéki alakzatok
5.712. A kisebb méretű alakzatok
5.72. A meanderező folyó üledékei
5.73. A parti gátak és az ártéri medencék üledékei
5.74. Az elágazó vízfolyások üledékei
5.8. Az alluviális hordalékkúpok és lerakódásaik
5.9. Fosszilis alluviális üledékek
5.10. Folyótorkolatok
5.101. Delták
5.1011. A delták osztályozása
5.1012. A jelenkori deltasíkságok üledékeinek megoszlása
5.10121. A vízfolyás uralta deltasíkságok
5.10122. Az árapály uralta deltasíkságok
5.1013. A deltafront
5.10131. A vízfolyás formálta deltafrontok
5.10132. A folyóvíz és hullámzás formálta deltafrontok
5.10133. A hullámzás uralta deltafrontok
5.10134. A folyóvíz, a hullámzás és az árapály együttes hatása alatti deltafrontok
5.10135. Az árapály uralta deltafrontok
5.1014. Fosszilis deltarendszerek
5.102. Tölcsértorkolatok
5.1021. Az esztuáriumok vizének dinamikája
5.1022. Egy átlagos esztuárium üledékei
5.1023. Az esztuáriumok árapály-erősség szerinti osztályozása
5.1024. A fosszilis esztuáriumi üledékek
Irodalom
6. A szél szállító és lerakó tevékenysége
6.1. A légkör fogalma és jelentősége
6.2. A légkör kialakulásának története
6.3. A légköri cirkuláció, szélrendszerek
6.4. A szélnek a szárazföld felszínére gyakorolt hatása
6.41. A szélműködés fő területei
6.42. A légmozgás hatásfoka, az eolikus szállítás mechanizmusa
6.43. A szél deflációs és korráziós tevékenysége
6.44. A szél üledéklerakó tevékenysége
6.5. A futóhomok-felhalmozódás formái
6.51. Az eolikus vagy szélfodrok
6.52. A szélformálta dünék
6.521. A barkánok
6.522. A harántdűnék
6.523. A hosszanti buckák
6.524. A zibár
6.525. A parabolabucka
6.526. Az agyagdűnék
6.527. A dómszerű és csillagdűnék
6.528. Megforduló buckák
6.529. A homokfelhalmozódás kényszerformái
6.53. A draa
6.6. Az eolikus fáciesek fosszilis anyagban való felismerése
6.61. A meleg sivatagok képződményei
6.611. Az ergek
6.612. Az eolikus homokfelhalmozódások belső szerkezete
6.62. A periglaciális területek eolikus formái és lerakódásai
6.63. A parti síkságok szélfújta alakzatai
Irodalom
7. A jég szállító és lerakó tevékenysége
7.1. A jég felhalmozódásának feltételei
7.2. A jég fizikai tulajdonságai
7.3. A jégár mozgása
7.4. A jégárak osztályozása
7.41. Morfológiai jégártípusok
7.42. Hőmérsékleti jégártípusok
7.5. A glaciális erózió
7.6. A glaciális szállítás módja
7.7. A glaciális törmelék lerakódása
7.71. Gleccserüledékek képződése
7.72. Glaciofluviális, glaciolakusztris és glaciomarin üledékek képződése
7.8. A földtani múlt glaciális üledékei
7.9. Periglaciális jelenségek
Irodalom
8. A kontinentális állóvizek üledéktani szerepe
8.1. Fogalom és jelentőség
8.2. A tóképződés módja
8.3. A tavi üledékképződés fizikai és kémiai feltételei
8.31. A tavak vizének vegyi összetétele
8.32. A tavak hőmérsékletét kialakító tényezők
8.33. A tavak hőmérséklet szerinti osztályozása
8.34. A tó vízszintjének ingadozásai
8.35. A tóvíz mozgásai
8.4. A tavak élővilága
8.5. A tavi üledékképződés jellege
8.51. A törmelékes üledékek kifejlődése
8.511. A partmenti törmelék
8.512. A mélyvízi törmelék
8.52. Kémiai és kémiai-biokémiai üledékek
8.521. A szubboreális tavak
8.522. A mérsékelt övi tavak
8.523. Az arid és szemiarid tavak
8.6. A fosszilis tavi üledékek felismerése
Irodalom
9. A tengeri üledékszállítás mechanizmusa
9.1. A hullámmozgás fogalma és osztályozása
9.11. A gravitációs vízhullámok
9.111. A gravitációs hullámmozgás alapegyenletei és mérőszámai
9.112. A gravitációs vízhullámokra vonatkozó elméletek
9.1121. Az Airy-féle kétdimenziós modell
9.1122. Az Airy-féle modell háromdimenziós kiterjesztése
9.1123. Az Airy-féle modell belső hullámokra való alkalmazása
9.1124. A Stokes-féle hullámmodell
9.1125. A hullámtörés keletkezése
9.1126. A hullámverés keletkezése
9.1127. Partmenti hullámok
9.12. Az árapály és az árapályáramok
9.2. Az állandó óceáni áramlások
9.21. Az óceánok felszíni áramlásrendszerei
9.22. Mélytengeri áramlások
9.3. Időszakos törmelék- és szuszpenzió-árak
Irodalom
10. A tengeri üledékképződés
10.1. A tengervíz fogalma, eredete és jelentősége
10.2. A világtenger horizontális és vertikális tagozódása
10.3. Az óceánok és kontinensek elhelyezkedésének időbeli változásai
10.4. A tengervíz kémiai és fizikai tulajdonságai
10.41. A tengervíz oldott alkotóinak vízszintes és függőleges irányú változásai
10.42. A tengervíz hőmérséklet- és sűrűségváltozásai és azok jelentősége
10.43. A CaCO3-oldódás mélységi szintjei és azok értelmezése
10.44. Az aragonit tengervízből való közvetlen kiválása
10.45. A tiszta kalcit és a dolomit közvetlen kicsapódásának akadályai
10.46. A karbonátszemcsék biogén eredetének kérdése
10.47. A tengervíz egyéb anyagai
10.5. Az élővilág szerepe a tengeri üledékképződésben
10.51. A tengeri élőlények elterjedését szabályozó tényezők
10.511. Életmód
10.512. A környezeti hatások
10.5121. A víz átvilágítottsága
10.5122. A víz hőmérséklete
10.5123. A létfontosságú ásványi tápanyagok
10.5124. Sótartalom
10.5125. A gázok
10.5126. A víz mélysége
10.5127. Az aljzat minősége
10.513. Az alkalmazkodóképesség
10.52. A tengeri szervezetek üledéktani és faciológiai jelentősége
10.521. A váz anyagai
10.522. A tengervíz és a tengerfenék szerves anyagai
10.523. Életműködési nyomok (bioglifák)
10.6. A tenger üledékképződési övezetei
10.61. A tengerparti (litorális) régió
10.611. Az abráziós jellegű, meredek partok
10.612. A sziliciklasztos lapos partok
10.6121. Homokpartok és homokzátonyok
10.6122. A parti lagúnák
10.6123. Az árapálysíkságok
10.6124. A sáncokkal tagolt iszapsíkságok
10.613. A karbonátos és evaporitos lapos partok
10.6131. A mészhomokos partok
10.6132. A karbonátos árapálysíkságok és mocsarak
10.6133. Az arid árapálysíkságok és szebkhák
10.6134. A karbonátos lagúnák és öblök
10.61341. A szárazföld-peremi karbonátos lagúnák
10.61342. A szigetbelseji karbonátos lagúnák
10.6135. A partmenti biohermák
10.62. A karbonátos sekélytenger
10.621. A belső self
10.622. A sekélyvízi padok és táblák
10.623. A külső self
10.6231. A peremi kalkarenitek
10.6232. A korallzátonyok
10.62321. Az indopacifikus korallzátonyok
10.62322. A karib-tengeri korallzátonyok
10.62323. A zátonylejtő üledékei
10.62324. A fosszilis biogén építmények
10.63. A sziliciklasztos selfek
10.631. Az árapály uralta selfek
10.632. A hullámzás uralta selfek
10.64. A kontinentális lejtő
10.65. A kontinentális lábazat
10.66. A tenger alatti kanyonok
10.67. A mélytenger
10.68. A mai óceánok fenéküledékei
10.69. Néhány mai beltenger üledékei
Irodalom
11. A vízben oldott mállási termékek. endo- és kozmogén üledékek
11.1. Mállási oldatok
11.2. Endogén termékek
11.3. Meteoritok és kozmikus por
Irodalom
12. A diagenezis
12.1. Fogalom és elhatárolás
12.2. A diagenezis fokozatai és azok nevezéktana
12.3. A diagenezis fokának meghatározói
12.31. A felszín alatti nyomás és hőmérséklet
12.311. A betemetődési nyomás
12.312. A betemetődési hőmérséklet
12.32. Kompakció, túlnyomás, nyomási oldódás
12.33. A cementáció
12.34. Porozitás és permeábilitás
12.341. Az alapvető pórustípusok
12.342. A porozitás relatív kora
12.3421. Az elsődleges porozitás
12.3422. A másodlagos porozitás
12.34221. Az eogenetikus porozitás
12.34222. A mezogenetikus porozitás
12.34223. A telogenetikus porozitás
12.3423. A pórusok kialakulási idejének rögzítése
12.343. A Choquette—Pray-féle porozitásrendszer
12.4. A formációvizek
12.41. A formációvizek összetétele
12.42. A formációvizek időbeli változásai
12.43. Az Eh-pH viszonyok alakulása
12.44. A stabil izotópok jelentősége
12.5. A Folk-féle diagenetikus tartományok
12.6. Az epigenezis
Irodalom
13. A törmelékes üledékek diagenezise
13.1. A vizsgálati módszerek áttekintése
13.2. A törmelékes üledékek diagenezisének általános jellemzése
13.21. Az üledék betemetődés előtti homogenizálódása. a sekély betemetődés főbb eseményei
13.22. A mély betemetődés okozta változások
13.3. Diagenezis és szemcseeloszlás; A Dapples-féle zónák
13.4. Diagenezis és pórusvíz-szivárgás; a Schmidt—McDonald-féle zónák
13.5. A tengeri pélitek szénizotópos és ásványi összetételének változásai; A Curtis-féle övek
13.6. Megjegyzések a kontinentális pélitek diageneziséhez
13.7. Példák a törmelékes üledékek felszínközeli diagenezisére
13.8. Kiegészítések a homokok felszín alatti diageneziséhez
13.9. A törmelékes üledékek porozitása
13.10. A homokkövek másodlagos porozitása
Irodalom
14. A karbonátok diagenezise
14.1. A diagenezist meghatározó tényezők
14.2. A legfontosabb diagenetikus folyamatok
14.21. A cementáció
14.211. Tenger alatti cementáció
14.2111. A sekélytengeri cementáció
14.2112. A mélytengeri cementáció
14.212. Az árapály övi és a dagály öv fölötti cementáció
14.213. Szárazföldi és édesvízi cementáció
14.2131. Vadózus cementáció
14.2132. Freatikus cementáció
14.214. Anadiagenetikus cementáció
14.22. Az inverzió
14.23. Átkristályosodás (rekrisztallizáció)
14.24. Tömörödés (kompakció)
14.25. Nyomási oldódás
14.26. Konkrécióképződés
14.27. Repedés- és üregkitöltés
14.28. Az oldódás
14.29. Helyettesítéses átalakulások
14.291. A dolomitosodás
14.2911. A korai diagenetikus dolomitosodás
14.29111. Korai diagenetikus dolomitosodás bepárlódó lagúnában
14.29112. Korai diagenetikus dolomitosodás dagály fölötti síkságon és tavakban
14.2913. Az anadiagenetikus dolomitosodás
14.2914. Az epidiagenetikus dolomitosodás
14.292. Dolomittestek kalcitosodása
14.293. Anhidritesedés és cölesztinesedés
14.294. Kovásodás
14.3. A karbonátos kőzetek porozitása
Irodalom
15. A törmelékes üledékes kőzetek szövete
15.1. A szemcseméret ingadozásának okai
15.2. A törmelékes kőzet szemcsenagyságának megállapítása
15.3. A szemcseméreti skálák
15.4. A szemcséméret gyakorisági eloszlásának ábrázolása
15.41. Hisztogramok
15.42. A haranggörbe
15.43. A kumulatív vagy összeggörbe
15.5. Eloszlástípusok
15.6. A szemcseeloszlás matematikai jellemzése statisztikus paraméterekkel
15.61. A momentum-számítások
15.611. A számtani közép
15.612. A mértani közép
15.613. A logaritmikus középérték
15.614. Az eloszlás momentumai
15.62. A Grafikus számítások
15.621. A kvartilis számítások
15.6211. A grafikus mérőszámok
15.6212. A kvartilis deviációk
15.62121. Az aritmetikus kvartilis deviáció
15.62122. A geometrikus kvartilis deviáció
15.62123. A logaritmikus kvartilis deviáció
15.6213. A kvartilis ferdeség
15.62131. Az aritmetikus kvartilis ferdeség
15.62132. A geometrikus kvartilis ferdeség
15.62133. A logaritmikus kvartilis ferdeség
15.6214. A kvartilis kurtózis
15.62141. Az aritmetikus kvartilis csúcsosság
15.62142. A logaritmikus kvartilis csúcsosság
15.622. Percentilis számítások
15.6221. A közepes szemcseméret
15.6222. A percentilis szórás
15.6223. A ferdeség
15.6224. A csúcsosság
15.7. A statisztikus paraméterek földtani értelmezése
15.71. A medián és modusz
15.72. A szórás
15.73. A ferdeség
15.74. A csúcsosság
15.75. A modalitás-index
15.76. A középértékek térképi ábrázolása
15.77. A szórási (osztályozottsági) adatsorok értelmezése
15.8. A kétváltozós diagramok értelmezése
15.81. A ferdeség, csúcsosság és osztályozottság összefüggéseinek értelmezése
15.82. ACM-diagram
15.83. Az FM-, LM- és AM-diagramok
15.84. Egyszerű számított paraméterek kétváltozós diagramjainak értelmezése
15.85. Kombinált számított paraméterek diagramjainak értelmezése
15.9. A törmelékes szemcsék alaktana
15.91. A gömbszerűség
15.92. A kerekítettség
15.93. A CPV-módszer
15.94. A görgethetőség
15.95. A szemcsefelszín sajátosságai
15.951. A szabad szemmel és fénymikroszkóppal látható bélyegek
15.952. A pásztázó elektronmikroszkóppal látható bélyegek
15.10. A törmelékes szemcsék térbeli elhelyezkedése
15.101. Tömöttség
15.102. Irányítottság
Irodalom
16. A karbonátos kőzetek szövete
16.1. Kőzetelemek fogalma és osztályozása
16.2. Az elsődleges kőzetelemek jellemzése
16.21. Az üledékgyűjtőn belül létrejött (intrabazinális) kőzetelemek
16.211. Ortomikrit (és mikropátit)
16.212. Áthalmozatlan biogén elemek
16.2121. Élőhelyen beágyazott ősmaradványok
16.2122. Alga-sztromatolitok
16.213. Szemcsék
16.2131. Áthalmozott szerves vázak és váztöredékek (bioklasztok)
16.2132. Peloidok
16.2133. Pelletek
16.2134. Ooidok
16.2135. Pizoidok
16.2136. Szemcsehalmazok (aggregátumok)
16.2137. Onkoidok
16.2138. Az intraklasztok (endoklasztok)
16.22. Az üledékgyűjtőn kívüli eredetű (extrabazinális) kőzetelemek
16.221. Nem-karbonátos, terrigén törmelékszemcsék
16.222. Extrakiasztok (exoklasztok, alloklasztok)
16.3. A másodlagos kőzetelemek jellemzése
16.31. Az ortokémikus kőzetelemek
16.311. A szemcseközi pátit
16.312. Az üregkitöltő pátit
16.313. A továbbnövekedési pátit
16.314. Átkristályosodási pátit
16.315. Átkristályosodási mikrit (pszeudomikrit)
16.32. Helyettesítő (allokémikus) kőzetelemek
16.321. Helyettesítő pátit
16.322. Helyettesítő, nem-karbonátos ásványok
Irodalom
17. Az üledékes kőzetek szerkezete
17.1. Fogalom és jelentőség
17.2. Az elsődleges üledékszerkezetek
17.21. A rétegzettség fogalma, okai, fajtái
17.211. Horizontális rétegesség és lemezesség
17.212. Ferderétegesség (ferderétegzettség)
17.2121. A ferderétegesség kialakulása
17.21211. Az egyirányú vízfolyások alsó áramlásrendszerének lerakódási alakzatai
17.21212. Az egyirányú vízfolyások felső áramlásrendszerének lerakódási alakzatai
17.21213. A vízáramlási lerakódási alakzatok rendszere és hierarchiája
17.21214. A hullámfodrok
17.21215. Az eolikus lerakódási alakzatok
17.213. Az osztályozott (gradált) rétegesség
17.214. Az összetett rétegesség
17.215. Az imbrikáció
17.216. A rétegzetlenség okai
17.22. Biológiai eredetű belső szerkezetek
17.221. A biosztrómák és biohermák
17.222. A kokvinák
17.23. Külső vagy réteglapi szerkezetek
17.231. A bioglifák
17.232. A mechanoglifák
17.2321. A fedőlapi mechanoglifák
17.23211. Az iszap- és fagyrepedések
17.23212. Az esőcseppnyomok
17.23213. Kristálylenyomatok
17.23214. Tajtéklenyomatok
17.23215. A loccsanási és vízszintjegyek
17.23216. Az elválási lineáció
17.23217. Áramlási ráncok és fodrok
17.23218. A csörgedezési nyomok
17.23219. A gázbuboréknyomok
17.2322. A fekvőlapi mechanoglifák
17.23221. A kimosásnyomok
17.23222. A tárgynyomok
17.23223. Az áramlás okozta deformációk
17.23224. A kombinált talpjegyek
17.24. Az elsődleges deformációs szerkezetek
17.241. A terhelési szerkezetek
17.242. Az üledékes törések és vetők
17.243. A homokinjekciók
17.244. A konvolúció
17.245. A tányérszerkezetek
17.246. A víz alatti gravitációs üledékmozgás
17.2461. A víz alatti kőomlás
17.2462. A víz alatti üledékcsúszás
17.2463. A víz alatti üledékcsuszamlás
17.2464. A gravitációs üledékfolyás
17.2465. Zagyáram
17.3. A másodlagos üledékszerkezetek
17.31. Az üledékszerkezet fizikai jellegű másodlagos módosulásai
17.311. A tektonikai mozgásnyomok
17.3111. A tektonikus breccsa
17.3112. A vetőpáncél
17.3113. Az üledékes telér
17.312. Az atektonikus mozgásnyomok
17.32. Az elsődleges üledékszerkezet kémiai jellegű módosulásai
17.321. A konkréciók
17.322. A gumók
17.323. A geodák
17.324. Szeptáriák és szineretikus jelenségek
17.325. Az érkitöltések
Irodalom
18. Az üledékes kőzetek osztályozása
Irodalom
19. Durvatörmelékes kőzetek
19.1. A klasztitok általános kőzettani tulajdonságai
19.11. A klasztitok fogalomköre
19.12. Ásványos összetétel
19.121. Cementképzödés és cementfajták
19.1211. Kovás cement
19.1212. Földpát-cement
19.1213. Karbonát-cement
19.1214. Anhidrit-cement
19.1215. Másodlagos cementáció és porozitás
19.13. Kémiai összetétel
19.14. Genetikai bélyegek
19.2. A rudit fogalma
19.3. A ruditok alaki és anyagi tulajdonságok szerinti osztályozása, nevezéktana
19.4. A ruditok elterjedését megszabó tényezők
19.5. Mono- és polimikt breccsák
19.6. Orto- és parakonglomerátumok
19.7. A ruditok genetikai csoportjai
19.71. Az exogén ruditok
19.711. A maradványtörmelék és a maradványkavics
19.712. A lejtőtörmelék
19.713. A fanglomerátum
19.714. A glaciális ruditok
19.715. A folyóvízi kavics
19.716. Az eolikus kavics
19.717. A tó- és tengerparti ruditok
19.718. Az intraformációs kavics és konglomerátum
19.719. Az exotikus breccsa és konglomerátum
19.72. Az endogén ruditok
19.8. A ruditok vizsgálatának módja és jelentősége
Irodalom
20. Homokok és homokkövek
20.1. A homok(kő) fogalma
20.2. A leíró osztályozás elvei és nevezéktana
20.3. Az arenitek elegyrészei
20.31. Az elsődleges elegyrészek
20.311. Kőzettöredékek
20.312. A kvarc és a SiO2 más változatai
20.3121. A kvarcszemcsék mérete és habitusa
20.3122. A kvarcszemcsék zárványai
20.3123. A kvarcszemcsék színe
20.3124. A kvarcszemcsék kioltása
20.3125. A kvarcszemcsék származásának megállapítása
20.3126. A kvarcszemcsék aprózódása
20.3127. A kvarcszemcsék kopása
20.313. A földpátok
20.314. A csillámok és az agyagásványok
20.315. A törmelékes eredetű járulékos ásványok
20.3151. A nehézásványok méret szerinti eloszlása
20.3152. A nehézásványok stabilitása
20.3153. A nehézásvány-együttesek
20.32. Az arenitek másodlagos elegyrészei
20.321. A SiO2-anyagú cement
20.322. Egyéb autigén ásványok
20.4. Kémiai összetétel
20.5. Az arenitek diagenezise
20.51. Cementsztratigráfia és a diagenezis lefolyása
20.52. A „vörös rétegek” kérdése
20.6. Az arenitek szövete. szerkezete. érettsége
20.61. A szövet
20.62. A szerkezet
20.63. Az érettség kifejezése
20.631. Az ásványtani érettség
20.632. A szöveti érettség
20.633. A geokémiai érettség
20.7. Az arenitek petrográfiai összetétel és származás szerinti csoportjai
20.71. A petrográfiai összetétel szerinti típusok
20.711. Az alaptípusok
20.712. A vegyes összetételű arenitek
20.713. Torlathomokok
20.72. A genetikai típusok
20.721. Folyóvízi és deltahomokok
20.722. Lagúnahomokok
20.723. Tengerparti homokok és homokkövek
20.724. Sekélytengeri homokok
20.725. Mélytengeri homokok
20.726. Tavi homokok
20.727. Eolikus homokok
20.8. Az arenitek vizsgálata. jelentosége és hasznosítása
20.81. Vizsgálati elvek és módszerek
20.82. Jelentőség és hasznosítás
20.9. Az üledékes kőzetek urándúsulásai
20.91. Az urán legfontosabb geokémiai tulajdonságai
20.92. Az üledékes urándúsulás feltételei
20.93. A nagy üledékes urándúsulások befogadó kőzet szerinti osztályozása
20.94. Az üledékes uránérctelepek genetikai csoportosítása
20.95. A mecsek hegységi uránérc
20.96. Az urán és a földtani időszámítás
Irodalom
21. Eolikus aleuritok
21.1. A típusos lösz fogalma, szerkezete és szövete
21.2. A típusos lösz ásványtani összetétele
21.3. A lösz képződése és elterjedése
21.4. Lösszerü üledékek
21.5. A lösz jelentősége
Irodalom
22. A vízi ülepedésű pélitek
22.1. Fogalom és osztályozás
22.2. A vízi aleur(ol)itok
22.21. Ásványos összetétel
22.22. Kémiai alkat
22.23. Kőzetszerkezet
22.24. Egyéb makroszkópos tulajdonságok
22.25. Kőzetszövet
22.3. Az üledékes agyagok és agyagkőzetek
22.31. Az ásványos összetétel
22.311. Az elsődleges (allotigén) elegyrészek
22.3111. Az agyagásványok
22.3112. A kvarc
22.3113. A földpát
22.3114. Karbonátok és egyéb ásványok
22.3115. Szerves anyagok és ősmaradványok
22.312. A másodlagos (autigén) elegyrészek
22.3121. Illitesedés és kloritosodás
22.3122. A glaukonitképződés problémái
22.3123. Mangános és foszfátos gumók
22.3124. Zeolitok
22.3125. Egyéb másodlagos ásványok
22.32. Vegyi összetétel
22.33. Az argillitek és márgák makroszkópos tulajdonságai
22.34. Az agyagok kolloid sajátságai
22.35. Szerkezet
22.36. Szövet
22.37. Az agyagok porozitása és permeabilitása
22.38. A pélites és karbonátos keverékközetek tulajdonságai
22.4. A pélitek leülepedése, közettéválása, anchimetamorfózisa
22.5. A pélitek elterjedése
22.6. A pélitek genetikai csoportjai
22.61. A reziduális pélitek
22.62. Az allochton pélitek
22.621. A folyóvízi pélitek
22.622. A lápi—mocsári péliteket
22.623. Az eolikus eredetű vízi pélitek
22.624. A morénaüledékek
22.625. A tavi pélitek
22.626. A tengeri pélitek
22.627. A bitumenes agyagkőzetek („fekete palák”)
22.7. A pélitek jelentősége
Irodalom
23. Vulkáni törmelékes kőzetek (piroklasztitok)
23.1. Fogalom és osztályozási szempontok
23.2. Kőzettani felépítés
23.21. Szemcseméret és szemcsealak
23.22. Összetétel
23.221. A bázisos vulkanoklasztitok
23.222. Az intermedier és savanyú vulkanoklasztitok
23.223. A kristálytörmelék (krisztalloklaszt)
23.224. Kőzettörmelékek (litoklasztok)
23.225. A vulkanoklasztos keverékkőzetek
23.226. Az epiklasztok
23.3. A vulkaimoklasztitok genetikai csoportjai
23.31. Szárazföldi vulkanoklasztitok
23.311. A hullott vulkanoklasztitok
23.312. Áramlási piroklasztitok
23.3121. Az igniszpumit
23.3122. Az ártufa
23.3123. A hidroklasztos lerakódások
23.3124. A vulkáni fanglomerátum
23.32. Vízalatti vulkanoklasztitok
23.33. Kürtőbreccsák
23.4. A vulkanoklasztitok diagenezise és mállása
23.5. A vulkanoklasztitok jelentősége, hasznosítása
Irodalom
24. Üledékes karbonátkőzetek
24.1. Fogalom, elhatárolás, leíró elnevezések
24.2. Ásványtani felépítés
24.21. A karbonátásványok képződési feltételei
24.22. A nem-karbonátos elegyrészek
24.3. Kémiai összetétel
24.4. Diagenezis és porozitás
24.5. A mészkő és a dolomit makroszkópos tulajdonságai, főbb szerkezeti és szöveti bélyegei
24.6. Vizsgálati módszerek
24.7. Rendszerezés
24.71. A kőzetelem ek szerinti osztályozás
24.711. A FOLK-féle rendszer
24.712. A Dunham-féle () rendszer
24.713. A Folk-és a Dunham-féle kifejezések együttes alkalmazása
24.72. A makrofáciesek szerinti osztályozás
24.8. A karbonátos kőzetek petrográfiai-genetikai típusai
24.81. A mészkövek
24.811. A helyben képződött biogén mészkőfajták
24.8111. A zátonymészkő
24.8112. A sztromatolitos mészkő
24.812. A szemcsevázú mészkövek
24.8121. A bioklasztos mészkövek
24.8122. A karbonátos kiasztok alkotta mészkövek
24.8123. A bekérgezett szemcsék alkotta mészkövek
24.813. A mikrokristályos alapanyagú mészkövek.
24.8131. A mikrokristályos-szemcsés (wackestone típusú) mészkövek
24.8132. A mikrokristályos mészkő (kalcilutit)
24.814. A különleges édesvízi mészköfajták
24.8141. A forrásmészkő
24.8142. A mészkérgek és -konkréciók
24.8143. A cseppkövek
24.815. Az átkristályosodott mészkövek
24.82. A dolomitok
24.821. A helyhez kötött biogén mészkőfajták utáni dolomitok
24.8211. Dolomitosodott zátonymészkövek
24.8212. A sztromatolitos dolomit
24.822. A szemcsés mészkövek utáni dolomitok
24.823. A mikrokristályos alapanyagú dolomitok
24.8231. Mikrokristályos-szemcsés dolomit
24.8232. A mikrokristályos dolomit
24.824. Átkristályosodott dolomitok
24.825. Mészkő és dolomit közötti keverékkőzetek
24.826. A visszakalcitosodott dolomit („dedolomit”)
24.83. A magnezit
24.84. A sziderit és a rodokrolit
24.9. Jelentőség és hasznosítás
Irodalom
25. Sókőzetek (evaporitok)
25.1. Fogalom és osztályozás
25.2. A tengeri sókőzetek keletkezése
25.21. A sókiválás fiziko-kémiai feltételei
25.22. A tengeri sótelepek járulékos és nyomelemei
25.221. A bróm
25.222. A stroncium
25.223. A bór
25.224. A fluor
25.225. A jód
25.226. A stabil izotópok
25.23. A tengeri evaporitok megjelenési formái
25.231. Kőzetszerkezet
25.232. Az evaporitok szövete
25.2321. Elsődleges szöveti jellegek
25.2322. Másodlagos szöveti jellegek
25.24. A tengeri evaporitok lerakódása
25.241. A mélyvízi modell
25.242. A parti szebkha-modell
25.243. A sekélyvizű mélymedence modell
25.3. A kontinentális evaporitok
25.31. Sókivirágzások és sókérgek
25.32. Sós mocsarak és sós síkságok
25.33. A sóstavak
25.331. A kontinentális sósvizek osztályozása
25.332. A karbonátos, szulfátos és kloridos tavak evaporitjai
25.333. Sóstavi szilikátképződés
25.334. A borátos tavak
25.335. A nitráttelepek
25.4. A sókőzetek diagenezise
25.5. Az evaporitok tér- és időbeli elterjedése
25.6. A magyarországi evaporitok
25.7. Az evaporitok jelentősége
Irodalom
26. Kovaüledékek
26.1. Fogalom és jelentőség
26.2. A kovaüledékek ásványai
26.3. A kovaüledékek kémiai összetétele
26.4. A kovaüledékek anyagának eredete
26.5. Az opálkiválasztó szervezetek
26.6. A SiO2 vizes oldatokból való kicsapódása
26.7. Az A-opál diagenezise
26.8. Az üledékes kvarcfázis közvetlen kicsapódása
26.9. A kovaüledékek fajtái
26.91. A kontinentális kovakőzetek
26.911. Gejzirit, limnoopalit, limnokalcedonit
26.912. A karbonátos limnoopalit
26.913. Az édesvízi diatomaiszap
26.914. Az édes- és csökkentsósvízi diatomaföld
26.915. Az édes- és csökkentsósvízi diatomit
26.916. Édes- és csökkentsósvízi kovaszivacsos üledékek
26.917. A tripoli
26.918. A kovakéreg
26.919. A mészkéreg alatti rétegzetlen opál
26.92. A tengeri kovakőzetek
26.921. A negyedkori tengerek kovaiszapja
26.9211. A diatomás iszap
26.9212. A radioláriás iszap
26.9213. A szivacstűs iszap
26.922. A negyedkor előtti tengerek kovaüledékei
26.9221. A tengeri diatomaföld
26.9222. A radíoláriaföld
26.9223. A szpikulit
26.9224. A tűzkő fogalma és fajtái
26.92241. A réteges tűzkő biogén formái
26.92242. A réteges tűzkő és radiolarit képződési környezete
26.92243. A gumós tűzkő
26.9225. Néhány középhegységi tűzkő- és radiolarit-előfordulás jellemzése
26.9226. Átmeneti kovakőzetek
26.92261. A porcelanit
26.92262. A kovapala
26.92263. A vasban dús kovakőzetek
Irodalom
27. Üledékes vaskőzetek
27.1. Fogalom és jelentőség
27.2. A vas geokémiai tulajdonságai
27.3. Az üledékek és üledékes kőzetek vastartalmának eredete
27.4. Az üledékes kőzetek fontosabb vasásványai
27.41. A magmatitok és metamorfitok torlatokká áthalmozott kőzetalkotói
27.42. A szinszedimentációs, diagenetikus és metamorf vasásványok
27.421. Oxidok és oxi-hidroxidok
27.422. Karbonátok, foszfátok
27.423. Vasszilikátok
27.424. Vasszulfidok
27.43. Az epigenetikus vasásványok
27.5. Az üledékes vasércek néhány jellemző tulajdonsága
27.51. A vasérc színe
27.52. A vasérc szövete és szerkezete
27.53. A ritmicitás
27.54. Egyéb tulajdonságok
27.6. Az üledékes vaskőzetek genetikai osztályozása
27.61. A kontinentális vasdúsulások
27.611. A mállási és talajképződési eredetű vasfelhalmozódások
27.6111. A vaskéreg
27.6112. Vaslateritek
27.612. A folyóvízi vasércek
27.613. Az állóvízi vasércek
27.6131. Oxikus eredetű, limonitos ércek
27.6132. Az anoxikus eredetű, sziderites ércek
27.614. Az infiltrációs vasércek
27.62. A sekélyteng eri vasércek
27.621. Sekélytengeri vasércbreccsák, -konglomerátumok és torlatok
27.622. Az ooidos vasércek
27.6221. Minette-típusú, limonitos vasoolitok
27.6222. Clinton-típusú, hematitos vasoolitok
27.6223. Berthierines vasoolitok
27.6224. Pirites vasoolitok
27.6225. Prekambriumi vasoolitok
27.623. Sziderites érctelepek
27.624. Szulfidos vasérctelepek
27.63. A kovaszalagos vasércformációk
27.64. A mélytengeri vasérctelepek
27.641. A jelenkori mélytengeri vaskövek
27.642. A vulkáni-üledékes vasérctelepek
27.6421. A Lahn-Dill típusú fanerozóos
27.6422. Az algomai típusú prekambriumi vasércek
27.7. A föld üledékes vasérckészlete
27.8. A hazai üledékes vasérc-előfordulások
Irodalom
28. Mangános üledékek és üledékes mangánércek
28.1. Fogalom és jelentőség
28.2. A mangán geokémiai sajátságai
28.3. Az üledékek mangántartalmának eredete
28.31. A mangán szerepe a felszíni mállási folyamatokban
28.32. A felszíni mállásból származó mangán szállítódása
28.33. A mélytenger mn-tartalmának eredete
28.34. A mangán kicsapódása
28.4. Az üledékes mangánásványok
28.5. Az üledékes mangándúsulások osztályozása
28.6. A kontinensek mn-dús üledékei
28.61. A hipergén mangándúsulások
28.611. Karbonátos jellegű hipergén mangándúsulás
28.612. Oxidos jellegű hipergén mangándúsulások
28.6121. A mangánlateritek
28.6122. Az áthalmozott mangánérc telepek
28.6123. Az oxidos Mn-lamellitek
28.62. Az édesvízi mangándúsulások
28.621. Oxidos összetételű édesvízi mangándúsulások
28.622. Karbonátos összetételű édesvízi mangándúsulások
28.63. A szárazföldi hőforrások mn-dúsulásai
28.7. A tengeri mangánüledékek
28.71. A vulkanogén és hidrotermális mn-üledékek
28.711. A rift övek fémgazdag üledékei
28.712. A szigetívek fémgazdag üledékei
28.72. A tektonikusan inaktív medencék mn-dús üledékei
28.721. Mélytengeri vas-mangángumók és -kérgek
28.722. A sekélytengerek Mn-dús üledékei
28.7221. A sekélytengerek oxidos és oxihidroxidos Mn-dúsulásai
28.7222. A konkréciós rodokrolit
28.7223. A réteges rodokrolit
28.8. A mangándús üledékek, mint a geodinamikai események indikátorai
28.9. A hazai Mn-előfordulások
28.91. Az úrkúti és eplényi mangánércek
28.92. Júra időszaki mangángumók és -bekérgezések
28.93. Más hazai üledékes mn-előfordulások
Irodalom
29. Foszforitok
29.1. A foszforit fogalma és fajtái
29.2. A szárazföldi foszforitok
29.3. A tengeri foszforitok
29.31. Földrajzi elterjedés
29.32. Időbeli megoszlás
29.33. Általános jellemzés
29.34. A tengeri foszforitok foszfátásványai
29.35. A tengeri foszforitok nyomelemei
29.36. A tengeri foszforitok egyéb anyagai
29.37. A kísérő kőzetek
29.4. A tengeri foszforitok keletkezése
29.41. Környezeti feltételek
29.42. Az abiogén foszforitképződés kérdése
29.43. Az élővilág szerepe a foszfor üledékes dúsulásában
29.44. A tengeri apatitkiválás lefolyása
29.5. A tengeri foszforitképződés ciklusossága
29.51. A lemezesség okai
29.52. A foszforitos és tűzkőtartalmú mezociklusok keletkezése
29.53. A tengeri foszforitképződés intenzitás-változásának okai
29.6. A tengeri foszforitok mállása
29.61. Vízalatti mállás
29.62. Felszíni mállás
29.7. A tavi foszforitok
Irodalom
30. Allitok
30.1. A bauxit fogalma
30.2. A bauxitképződés folyamata
30.3. A bauxitok genetikai főtípusai
30.4. A bauxit kőzettani jellemvonásai
30.41. A szín
30.42. A törés
30.43. A keménység
30.44. A porozitás és permeabilitás
30.45. A szövet
30.46. Kőzetszerkezeti formák
30.5. A bauxittelepek ásványai
30.6. A laterit- és karsztbauxitok fő- és nyomelemei
30.7. A laterit- és bauxitképződés kémiája
30.8. A bauxit dia- és epigenezise
30.9. A lateritesedés feltételei
30.10. A karsztbauxitképződés körülményei
30.101. A karsztbauxittelepek tagolódása
30.102. A karsztbauxittelepek fő típusai
30.11. A bauxitok tér- és időbeli elterjedése
30.12. A magyarországi bauxitok
Irodalom
31. Szerves kőzetek
31. Szerves kőzetek
31.1. Szénkőzetek
31.11. A szénkőzet fogalma
31.12. A kőszénfajták általános jellemzése
31.13. A kőszén vegyi alkata
31.131. Víz- és gáztartalom
31.132. A kőszénhamu
31.133. A kőszén és a kőszéntelep ásványi anyagai
31.134. A nyomelemek
31.14. Szénkőzettani összetétel
31.141. Macerálok és macerálcsoportok
31.142. Mikrolitotípusok
31.143. Litotípusok
31.15. A kőszénképződés feltételei
31.151. A kőszénlápok keletkezése és fajtái
31.1511. A lápképződés helye
31.1512. A lápképződés éghajlati és vízföldtani feltételei
31.1513. A vegetációtörténeti háttér
31.152. A kőszén fáciese
31.1521. A növényi anyag felhalmozódásának módja
31.1522. Tőzeg- és telepvastagság
31.1523. A tőzeg bakteriális aktivitása
31.1524. A tőzeg hőmérséklete
31.1525. A tőzeg redoxviszonyai
31.16. A szénülés
31.161. A tőzegesedés
31.162. A geokémiai fázis
31.1621. A geokémiai átalakulás hatótényezői
31.1622. A geokémiai átalakulás lefolyása
31.1623. A kőszenek bitumenesedése
31.17. A kőszénmedencék és a belső erők
31.171. A kőszénmedencék tektonikai osztályozása
31.172. A kőszéntelepek ciklicitása
31.173. A szénkőzetek utólagos elváltozásai
31.18. A kőszéntelep őskörnyezeti helyzetének rekonstrukciója
Irodalom
31.2. Szénhidrogének
31.21. A természetes szénhidrogének fontosabb fizikai és vegyi tulajdonságai
31.211. A földgáz
31.2111. Éghető földgázok
31.2112. Éghetetlen földgázok
31.212. A kőolaj
31.213. Az olajpala, a kátrányhomok és a természetes aszfalt szerves anyagai
31.22. A szénhidrogének képződése
31.221. Szervetlen keletkezési elméletek
31.222. A szénhidrogének biogén keletkezése
31.2221. A biogén elmélet bizonyítékai
31.2222. A szénhidrogének alapanyagainak felhalmozódása
31.2223. A kőolaj keletkezése
31.22231. A kerogén
31.22232. A hintett szerves anyag mélységi átalakulása
31.22233. A nyomás, a hőmérséklet és az idő szerepe
31.22234. Hőmérséklet-idő modellek
31.2224. A földgázok keletkezése
31.22241. Szénhidrogén-gázok
31.22242. Egyéb földgázok
31.23. A kőolajok anyakőzete
31.231. A Corgés a szénhidrogénképző szerves anyag mennyisége
31.232. A szerves anyag genetikai típusa és érettsége
31.2321. A szerves kőzettani vizsgálat
31.2322. A kerogén geokémiai vizsgálata
31.23221. Az elemi összetétel
31.23222. A szén stabilis izotópjai
31.23223. Az időrabló és költséges extrahálást mellőző pirolízis
31.2323. Az extraktumok geokémiai vizsgálata
31.23231. A könnyű szénhidrogének részaránya
31.23232. Az EOM mennyisége
31.23233. A CPI érték
31.23234. Az izoprenoidok és n-alkánok hányadosa
31.23235. Szteránok és triterpánok
31.2324. A szerves anyag fiziko-kémiai vizsgálata
31.23241. Az infravörös spektrumok (IR)
31.23242. ANMR és PMR módszerek
31.23243. Az ESR módszer
31.23244. A termális gravimetria (TG) és a differenciális termikus analízis (DTA)
31.233. A szénhidrogének és a kőzet szerves anyaga közötti korreláció
31.24. Az olajpala
31.25. A szénhidrogének vándorlása
31.251. Az elsődleges vándorlás
31.252. A másodlagos vándorlás
31.26. Kőolaj- és földgáztelepek kialakulása
31.261. A kőolaj és a földgáz felhalmozódásának általános feltételei
31.2611. A tárolókőzet porozitása és átbocsátóképessége
31.2612. A tömörödés hatása a tárolókőzetre és a csapdaképződésre
31.2613. A fluidumok tárolón belüli elhelyezkedése
31.2614. A tároló fluidumnyomása
31.27. A harmadlagos vándorlás
31.271. Felszíni aktív szénhidrogén-előfordulások
31.272. Felszíni és felszínközeli fosszilis szénhidrogén-előfordulások (kátrányhomokok)
31.28. A föld kőolaj- és földgázkészlete
31.29. Magyarország kőolaj- és földgáztelepei
Irodalom
32. Az üledékképződési rendszerek rekonstrukciójának alapelvei
32.1. A szedimentológiai modell fogalma
32.2. Az üledékes kőzét fáciese
32.3. A fácieselemzés és -értelmezés eszközei
32.31. Terepi és laboratóriumi tennivalók
32.32. Rétegazonosítás földtani és lyukgeofizikai módszerek segítségével
32.33. A szeizmikus sztratigráfia
32.34. A süllyedési és leülepedési sebesség meghatározása
32.35. Az üledékek ciklicitása
32.351. Definíciók
32.352. Osztályozás
32.353. A ciklusos üledékképződés okai
32.36. Az ősáramlások
32.4. A lerakódási körülmények és ősföldrajzi összefüggések megállapítása
32.5. A facieselemzés nehézségei
32.6. A medenceanalízis
32.7. Az üledékgyűjtők tektonikai osztályozása
32.8. A magyarországi üledékgyűjtők alapvonásai
Irodalom
Földrajz
Akadémiai Kiadó
ISBN:
978 963 454 049 6
DOI:
10.1556/9789634540496
Online megjelenés éve:
2017
Hivatkozás:
https://mersz.hu/balogh-szedimentologia
...
Megjelenés éve:
...
ISBN:
...
×
...
Figyelem!
×
Nem mentett minden változtatást. Biztosan be akarja zárni a szerkesztőt?
Figyelem!
×
Biztosan törölni szeretné a kivonatot?
Kivonat megosztása
×