Balogh Kálmán (szerk.)

Szedimentológia


A turbulens áramlás. a reynolds-féle szám

Reynolds (1883) mutatta ki elsőként (3.17 ábra), hogy a csőben áramló fluidum sebességének egy kritikus érték fölé emelésekor a víztestbe juttatott festék korábbi egyenes és folytonos nyomvonala pillanatról pillanatra változó módon eltorzul, és szaggatottá válik. A nyomvonal örvényei jelezte másodlagos fluidummozgás gyakran szembefordul az áramlás főirányával. Ezért a turbulens áramlás folyásirányú nyomás- és energiavesztesége (3.18 ábra) sokkal nagyobb, mint a lamináris áramlásé. Az utóbbi a Δp = k1u lineáris függvénnyel, a turbulens áramlásé pedig a Δp = k2un hatványfüggvénnyel jellemezhető, ahol u az áramlási sebesség, k2 egy másik állandó; n értéke pedig 1,75 és 2,0 között változik. Míg a fluidum lamináris áramlásakor elvileg csak az annak deformációjával szembeni viszkózus ellenállás hat, a turbulens áramlást ezen kívül a mozgó fluidum egységeinek a gyorsulással szembeni tehetetlen ellenállása is befolyásolja. Ezért a fluidumáramlás lamináris vagy turbulens voltát a tehetetlenségi és a viszkózus erők hányadosa, a Reynolds-szám (Re) nagysága dönti el.

Szedimentológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 049 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-szedimentologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave