Balogh Kálmán (szerk.)

Szedimentológia


A karsztbauxitképződés körülményei

Ezek az éghajlat és a növénytakaró tekintetében azonosak a lateritbauxitéval. A mutatkozó eltérésekért azok a hatások felelősek, amelyeket a karbonátos fekü a reá diszkordanciával települt és többnyire már bizonyos fokú lateritesedésen is átesett agyagos üledék kilúgzására kémiai, geomorfológiai és vízelvezetési sajátságai révén gyakorol. A karsztos térszínre települő, Al-ban dús, de Fe-t és Ti-t is tartalmazó agyagok szállításmódjára nézve két fő föltevés van. A törmelékes szövetelemek nélküli bauxitszelvények anyaga valószínűleg lassú, de állandó vízfolyások útján, lebegő iszap és humuszanyagokkal stabilizált kolloid oldatok alakjában érkezett a karsztos térszínre. Az Al-, Fe- és Ti-kolloidok együttes jelenléte alapján a szállító oldatok pH-ja Bárdossy (1961) szerint 4–6-ra becsülhető. Megkönnyítette a szállítást, hogy az Fe(OH)3 és Al(OH)3 gélek egymást is peptizálják, ha — mint a bauxitban is — 1:4 arányban vannak jelen. Ezen oldatok újra-kicsapódását a karsztra érkező szuszpenzió vizének elpárolgása vagy elszivárgása, s a Ca és Mg ionok okozta lúgos kémhatásra flokkuláló szuszpenziónak a karbonátos kőzet „szűrő”-jén való fennmaradása okozhatja.

Szedimentológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 049 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-szedimentologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave