Balogh Kálmán (szerk.)

Szedimentológia


Szénhidrogén-gázok

A metán (CH4), a leggyakoribb gáz alakú szénhidrogén, a kőolajkeletkezés és -átalakulás minden fázisában jelen van. A tisztán mikrobiológiai hatásra, az édesvízi vagy tengeri iszapba temetődött növényi és állati hullákból redukciós viszonyok között keletkezett, jelenkori mocsárgáz a túlnyomó metán, kevés oxigén, több széndioxid és sokszor a metánéval vetekedő mennyiségű nitrogén keveréke, amelyből a nagyobb szénszámú szénhidrogének hiányzanak. A biogén metán csak képződési helyének kis permeabilitású réteggel való befedődése esetén halmozódik fel telepszerűen. Jól záró fedőréteg esetén azonban telepei — a Pó-medencében tapasztaltak szerint — 4 km mélységben is fennmaradnak. A Japán plio-pleisztocén rétegeiből (0,5–2,7 gáz:víz arány mellett) termelt, 90%-os, vízzel vegyes metán, vagy Kelet-Szibéria, ill. a Mackenziedelta gázhidrátja biogén eredetűnek tekinthető.

Szedimentológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 049 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-szedimentologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave