Balogh Kálmán (szerk.)

Szedimentológia


A szénhidrogének vándorlása

Mivel a szénhidrogén-előfordulások többsége nagy hézagtérfogatú, de diszpergált szerves anyagban szegény kőzetekben helyezkedik el, már régen világossá vált, hogy azoknak a víznél jóval kisebb sűrűségű kőolaja és földgáza nem helyben képződött, hanem szerves anyagban gazdagabb, anyakőzet jellegű üledékekből vándorolt a felhalmozódás helyére. Gáz- vagy cseppfolyós állapotú összetevőiknek a finomszemcsés anyakőzetből a szomszédos porózus vagy repedezett kőzetekbe való távozását elsődleges migrációnak nevezzük. Az anyakőzetből kiszabadult szénhidrogéneknek a viszonylag jó áteresztőképességű kőzeteken, ill. repedésrendszereken át a felhalmozódás helyéig (szélső esetben a felszínig) való továbbvándorlása a másodlagos migráció. Ez a magasabb nyomáspotenciálú helyekről az alacsonyabb potenciálúak felé irányuló mozgás mindaddig tart, amíg valamilyen impermeábilis képződmény annak útját nem állja, s a fluidumok csapdába nem kerülnek, vagy felszínre nem jutnak. A migráció — akár gyors, akár lassú vízáramláshoz kapcsolódva — általában vizes közegben zajlik le. A földgáz, a kőolaj és a víz a tárolón belül sűrűsége szerint igyekszik rétegződni. Ezért a kőolajtelepeket többnyire gázsapka fedi, a rétegvíz pedig alattuk helyezkedik el. Ennek bekövetkeztét laboratóriumi kísérletekkel igazolták. Ha a szénhidrogén-telepet hegységszerkezeti erők felszínre vagy annak közelébe emelik, anyaguk újbóli, harmadlagos migrációk — a szénhidrogének nagy részének elszökésén és maradékának oxidációján keresztül — a telep pusztulását eredményezi.

Szedimentológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 049 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-szedimentologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave