Balogh Kálmán (szerk.)

Szedimentológia


Kőolaj- és földgáztelepek kialakulása

Az anyakőzetből kiszabadult szénhidrogének másodlagos migrálása akkor áll meg, ha csapdába kerülnek, vagyis, ha kis porozitású, nem repedezett, gyakorlatilag át nem eresztő, viszonylag vastag, oldalirányban folyamatosan összefüggő zárókőzet (pl. agyag-, márga- vagy evaporitréteg) állja útjukat. A kőolaj és földgáz elszökését gátló zárókőzet mellett minden szénhidrogén-csapdának az olyan tárolókőzet a másik lényeges része, amelynek pórustérfogata biztosítja a szénhidrogének befogadását, átbocsátó képessége pedig lehetővé teszi azok tárolón belüli elhelyezkedésének kialakítását. Gyakran előfordul, hogy a porozitásnak és a permeabilitásnak — akár elsődleges fáciesváltozás, akár későbbi diagenetikus folyamatok okozta alapvető módosulása révén — maga az áteresztő kőzetcsoport válik mind függőleges, mind oldalirányban át nem eresztővé. Máskor a hegységszerkezeti mozgásfelületek vagy az egykori üledékszüneteket jelző eróziós diszkordanciák mentén tapasztalható litológiai változások gátolják meg a szénhidrogének továbbvándorlását. Azonban a tároló- és zárókőzetek találkozásának általában csak az olyan kombinációi jelentenek jó szénhidrogén-csapdát, amelyek tárolótestei (akár üledékképződési vagy kompakciós, akár tektonikus, ill. ősföldrajzi okokból) a vízszintestől eltérő helyzetben vannak.

Szedimentológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 049 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-szedimentologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave