Balogh Kálmán (szerk.)

Szedimentológia


A süllyedési és leülepedési sebesség meghatározása

Az üledékes fáciesek fennmaradását és megőrződését leginkább az üledékgyűjtő medencék süllyedésének mértéke biztosítja. A medencesüllyedésnek felsőköpeny- és alsókéreg-folyamatokra visszavezethető, aktív részét természetesen el kell különíteni annak a rétegterhelés és az abból származó izosztatikus reakciók okozta, passzív részétől. Ez különösen azoknál a 200 m-nél mélyebb részmedencéknél fontos, amelyeket fokozott mértékben töltenek meg az előnyomuló üledékrendszerek. Ezek végső üledékvastagságainak jelentős hányada az üledékterhelés okozta izosztatikus süllyedésből ered (32.16 ábra). Az üledékes medencékben ismételt szintezési és feszültségmérési műveletek alapján megállapított jelenkori süllyedési sebességek mértéke 0,3–2,5 mm/évet, a jelenkori emelkedések sebessége pedig 0,2–12,6 mm/évet tesz ki. A nagyobb értékeket az aktív orogén övekben és a jégtakarók leolvadása után izosztatikusan emelkedő területeken (I. kötet: 10.5 ábra) mérték. Schumm (1963) szerint a tektonikai emelkedések mértéke mintegy 8-szor nagyobb a lepusztulás maximális sebességeinek átlagánál.

Szedimentológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 049 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-szedimentologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave