Balogh Kálmán (szerk.)

Szedimentológia


Az arid és szemiarid tavak

Az arid és szemiarid tavak belső vízelvezetésű, állandó vagy kiszáradó állóvizek, amelyekben az erős párolgás és besűrűsödés következtében különböző evaporitok (leggyakrabban Ca-, Na-, Mg-karbonátok, dolomit, gipsz, halit, szulfátok, ritkábban borátok, nitrátok, kálisók) válnak ki. A sókiválás a hőmérséklettől és a sókoncentrációtói függően vagy a tó felszínén vagy a fenekén indul meg. Az állandó vizű sóstavakat a felszínen kicsapódó sókristályok fenékre süllyedése jellemzi, s a lerakódás folyamatosságát az elpárolgó víz helyébe befolyó, kisebb koncentrációjú, híg sós víz biztosítja. A kiszáradó sóstavakban viszont a koncentráció folytonos növekedésének megfelelő sósorozatok övekben való kiválását a talajvíz fölfelé szivárgása bonyolítja (II. kötet, 25.33. fejezet). Az időnként sós mocsarakká alakuló tavakban a kicsapódó sók terrigén anyagokkal (pl. szélfújta porral) való keveredése révén gyakran sósagyagok keletkeznek. A sókiválás számos tóban megszakítás nélkül, másokban csak nyáron történik; sok helyütt a száraz évszakban leülepedett sók a nedves évszakban ismét föloldódnak. A néhány cm vastag sórétegek váltakozásai sokszor évgyűrűkként értékelhetők. A tavi sótelepek összvastagsága azonban sohasem több néhány dekaméternél.

Szedimentológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 049 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-szedimentologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave