Balogh Kálmán (szerk.)

Szedimentológia


A hullámmozgás fogalma és osztályozása

A hullámmozgás valamely fizikai mennyiség csillapítatlan vagy csillapodó alakjában megnyilvánuló zavartsági állapotának tér- és időbeli tovaterjedése. A fizikai mennyiség fajtája szerint a) energiahullámokat és b) anyaghullámokat különböztetünk meg. Az energiahullámok az elektromos vagy elektromágneses térerősségnek, ill. az energiakvantumok kibocsátásának a terjedési irányra merőleges változásait továbbítják; ezért ezek (pl. a rádió- vagy a fényhullámok) az anyag nélküli, légüres téren is áthatolnak. Az anyaghullámokban viszont anyagi tömegrészecskéknek a tovaterjedés irányával párhuzamos vagy arra merőleges síkban történő (longitudinális vagy transzverzális) rezgései terjednek tova. Minthogy a longitudinális hullámok a térfogatváltozással, a transzverzális hullámok (9.1 ábra) pedig az alakváltozással szembeni (rugalmas) ellenállás eredményei, gázokban és folyadékokban gyakorlatilag csak longitudinális hullámok keletkeznek, ill. terjednek tova. Szilárd testekben (pl. földrengéskor annak fészkében) viszont egyszerre mindkétféle rezgés létrejön, csupán eltérő sebességgel halad a Föld szilárd kérgében. Különböző halmazállapotú testek határfelületén a kétféle rezgés egymásba átalakulva folytatja útját (9.1 ábra).

Szedimentológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 049 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-szedimentologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave