Balogh Kálmán (szerk.)

Szedimentológia


Az árapály és az árapályáramok

Az árapály a tenger felszínének a Hold és Nap gravitációs vonzása által okozott, s a Föld tengelykörüli forgása, valamint a Föld-Hold-Nap egymáshoz viszonyított helyzete folytán többféle ritmusban ismétlődő emelkedése és süllyedése, amit helyenként nagyon erős, másutt gyönge vízáramlások kísérnek. A jelenség a partok mentén a legszembeötlőbb. A nyílt óceánon a dagály és az apály (tehát az egy oszcilláció alatt elért legmagasabb és legkisebb vízállás) szintkülönbsége általában 0,5–1,0 m. Sekélyebb és félig zárt tengerrészekben azonban már néhány méternyi (pl. a Szajna torkolatánál 6–8 m); tengerszorosokban, szűk öblökben és tölcsértorkolatokban pedig 15 m-t is meghalad. A kontinentális talapzat sekély tengereinek árapályáramai a mély óceáni medencék árapályhullámainak tovaterjedése révén keletkeznek. A teljesen körülzárt állóvizekben vagy az óceánhoz csak szűk tengerszorosokon át kapcsolódó tengerekben viszont vagy egyáltalán nincs, vagy csak nagyon gyönge az árapály (pl. a Földközi-tengeren 0,3–0,5 m). A dagály és apály az alacsony és közepes földrajzi szélességeken félnaponként (kb. 12h25′-es periódusokban), a magasabb szélességi helyzetű tengerekben naponként követi egymást; pl. Wilhelmshavenben 6h12′-en át emelkedik, és 6h13′-en át süllyed a víz szintje (9.33 ábra). Szintkülönbségük nagysága kb. 13,66 naponként változik: legkisebb az első és utolsó holdnegyed idején (vakar), mikor a Hold vonzóereje a Nap vonzásirányára merőlegesen hat; legnagyobb újhold és telihold idején (szökőár), midőn a Hold és a Nap egy vonalban állanak. A szökőár magassága általában 50–100%-kal nagyobb a vakárénál. Azonban a szökőár magassága is változik: legnagyobb újhold idején, mikor a Hold a Föld és a Nap között tartózkodik; legkisebb teliholdkor, midőn a Föld a Hold és a Nap között helyezkedik el; e ciklus hosszúsága tehát éppen egy holdhónap (kb. 27,32 nap). Mivel a Föld forgástengelye 76,5°-kal hajlik pályasíkjához, az árapály magassága kb. féléves periódusokban is változik: legkisebbek a szökőárak a téli és a nyári napforduló közelében; legnagyobbak az őszi és a tavaszi napéjegyenlőség idején, mikor a Nap vonzása az egyenlítőre merőleges. E legfontosabb ingadozásokon kívül azonban az árapály erősségének még más, hosszabb periódusú és gyöngébb ingadozásait is kimutatták. Ezek oka a Nap tengely körüli forgásában, a Föld- és a Holdpálya elliptikus voltában, a pályasíkok eltérő helyzetében, a Nap és a Hold deklinációjának különbségeiben és a többi égitest zavaró hatásában keresendő.

Szedimentológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 049 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-szedimentologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave