Adamik Tamás

Római irodalom a kezdetektől a Nyugatrómai Birodalom bukásáig


A frontói elocutio novella

Kétnyelvű kiadásának előszavában C. R. Haines már 1919-ben hangsúlyozta, hogy a kritika elhamarkodottan mondot ítéletet Frontóról, amikor olyasmiket állított róla, hogy mellőzte az aranykori szerzőket Cicero és Sallustius kivételével, s az sem feltétlenül igaz, hogy nem vesz tudomást az ezüstkoriakról. Haines szerint Fronto célja az volt, hogy a latin nyelvet kiemelje abból a gödörből, amelybe „Cicero, Caesar és követőiknek túlzott és pedáns purizmusa kényszerítette”. Hogy ezt megtehesse, egy korábbi korszak nagy alkotóit kellett segítségül hívnia, például Plautust, Enniust és Catót. Az efféle archaizálás egyáltalán nem újszerű a görög és római irodalomban; ilyen értelemben archaizáló volt Thukydidés, Vergilius és Sallustius is. A purista tradíciók egyre jobban eltávolították a latin irodalmi nyelvet az élettől, s Frontóékban felmerült az a gondolat, hogy a régi latin nyelv jobb, mint ez a sematikus új. A régi azonban nem egyszerűen régisége miatt volt jobb számukra, hanem azért, mert kifejezőbb, tárgyszerűbb. Fronto valami olyasmit akart megvalósítani a latin prózában, mint amit Coleridge az angol költészetben: „a legjobb szavakat a legjobb helyeken” (1919, XXX–XXXI.). Az az állítás sem állja meg a helyét, hogy Fronto alábecsülte volna Cicerót. Kifogásolta ugyan Cicerónál azt, hogy beszédeinek szóválasztása nem eléggé gondos, leveleinek stílusáról viszont egyenesen azt állította, hogy „nincs náluk tökéletesebb”. Beszédeinek ritmusával sem volt megelégedve, a saját mondatfűzését jobbnak tartotta. Egyszóval Fronto a szóválasztás és szófűzés terén kívánta megújitani kora irodalmi nyelvét, az elocutio novella nála frissebb, elevenebb és egyénibb kifejezésmódot jelentett, afféle mai értelemben vett eredetiséget a stílus tekintetében.

Római irodalom a kezdetektől a Nyugatrómai Birodalom bukásáig

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 042 7

A római irodalom egészét összefoglaló, a felsőfokú oktatás igényeit is kielégítő kézikönyv magyar nyelven még nem készült. A korábbi magyar nyelvű munkák az egyes korszakokra összpontosítottak; a Római irodalom a kezdetektől a Nyugatrómai Birodalom bukásáig című, kivételes jelentőségű monográfia azonos terjedelemben és súllyal kívánja tárgyalni az összes korszakot.

A római irodalom akkor születik meg, amikor Róma egész Itália irodalmi lehetőségeit magában tudja összegyűjteni. A régi latinok kemény földműves munkával és katonáskodással foglalkozva egyszerű életet éltek; e primitív egyszerűség utáni sóvárgás mindvégig megmarad a római irodalomban. Az etruszk hatás nyomairól viszont az anyagi javak és az élet szépségeinek szeretete, a gladiátori játékok kedvelése árulkodik. Ugyanakkor a római állam szolgálatának eszméje is mindvégig hatott, amely a görög szellemiséggel és a lelki jólneveltséggel párosulva a homo Romanusból homo humanust nevelt.

Hivatkozás: https://mersz.hu/adamik-romai-irodalom-a-kezdetektol-a-nyugatromai-birodalom-bukasaig//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave