Adamik Tamás

Római irodalom a kezdetektől a Nyugatrómai Birodalom bukásáig


A költő és levélíró Cicero

Plutarchos szerint Cicero korának nemcsak legnagyobb szónoka, hanem legnagyobb költője is volt. Maga Cicero is nagyra értékelte saját költészetét. Ez nemcsak abból látszik, hogy szívesen idézi saját verseit – például De divinatione című munkájában (1, 17–22) egy hosszabb részletet közöl De consulatu suo című elbeszélő költeményéből – hanem abból is, hogy leveleiben többször is kifejezésre juttatja, hogy versei közel állnak szívéhez. Kortársainak és közvetlen utókorának azonban más volt a véleménye: gúnyolódtak, élcelődtek a nagy szónok versein. Az idősebb Seneca, Martialis (2, 89, 3) és Iuvenalis (10, 124) kifejezetten rossz véleménnyel vannak költészetéről, Quintilianus pedig, aki a szónok Cicerót a legnagyobbnak tartja, nemcsak a római, hanem a görög szónokok között is, sajnálja, hogy Cicero a versírással is kísérletezett, mert ezzel tápot adott irigyeinek a gyalázkodásra (11, 1, 24). Ennek ellenére az utókor sokáig fenntartotta egyes költői műveit, például Donatus Limon (latinul: Pratum – Mező) című munkájából idéz négy sort, amelyben Cicero véleményt mond Terentiusról (Ad Quintum fratrem 2, 15, 5). E töredékből úgy tűnik, hogy Limon című kötetében versben értékelte a korábbi költők teljesítményét.

Római irodalom a kezdetektől a Nyugatrómai Birodalom bukásáig

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 042 7

A római irodalom egészét összefoglaló, a felsőfokú oktatás igényeit is kielégítő kézikönyv magyar nyelven még nem készült. A korábbi magyar nyelvű munkák az egyes korszakokra összpontosítottak; a Római irodalom a kezdetektől a Nyugatrómai Birodalom bukásáig című, kivételes jelentőségű monográfia azonos terjedelemben és súllyal kívánja tárgyalni az összes korszakot.

A római irodalom akkor születik meg, amikor Róma egész Itália irodalmi lehetőségeit magában tudja összegyűjteni. A régi latinok kemény földműves munkával és katonáskodással foglalkozva egyszerű életet éltek; e primitív egyszerűség utáni sóvárgás mindvégig megmarad a római irodalomban. Az etruszk hatás nyomairól viszont az anyagi javak és az élet szépségeinek szeretete, a gladiátori játékok kedvelése árulkodik. Ugyanakkor a római állam szolgálatának eszméje is mindvégig hatott, amely a görög szellemiséggel és a lelki jólneveltséggel párosulva a homo Romanusból homo humanust nevelt.

Hivatkozás: https://mersz.hu/adamik-romai-irodalom-a-kezdetektol-a-nyugatromai-birodalom-bukasaig//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave