Paksa Katalin, Domokos Mária

Vígsággal zeng Parnassusnak magas teteje

18. századi kottás források és a magyar zenei néphagyomány


92.

A 18. századi dallamot bizonyos zenei tulajdonságai összekapcsolhatnák a 17. századi Vietoris-kéziratban följegyzett „Égő lángban forog szívem” kezdetű dallal, és ezen keresztül a „marosszéki” hangszeres táncdallammal.192 Erősebbek azonban az eltérések: a Vietoris-dallam oktávterjedelmű, harmadik sora másként fogalmaz, a vége mollba hajlik és fríges fordulattal zár. Úgy látszik, hogy két külön típusról van szó, és a 17. századinak szoros párhuzama nem került elő a 18. századból. Ezért nem szerepel összehasonlításunkban a szakirodalomban részletesen tárgyalt193 „marosszéki” táncdallam szerteágazó variánsköre.

Vígsággal zeng Parnassusnak magas teteje

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 045 8

A magyar zenetörténet kéziratos és nyomtatott kottás forrásokban szegény, és többnyire a meglévők sincsenek koruk európai színvonalán. Különös jelentősége van tehát a zenei néphagyománynak, amely számos régiséget tartott fenn, és így segíti a sokszor kezdetlegesen, pontatlanul lejegyzett források értelmezését. Ezért írhatta Kodály Zoltán, hogy „a magyar zenetörténésznek először folkloristának kell lennie".

A könyv arra kíván választ adni, hogy milyen - a magyar népzenével összefüggő - forrásokkal rendelkezünk a 18. századból, és ezeknek mi a jelentősége a zenetörténet, illetőleg a zenefolklorisztika szempontjából. Az internetes hangzó melléklet műzenei és eredeti népzenei példái illusztrációként szolgálnak a kottás közlésekhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/paksa-domokos-vigsaggal-zeng-parnassusnak-magas-teteje//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave