Paksa Katalin, Domokos Mária

Vígsággal zeng Parnassusnak magas teteje

18. századi kottás források és a magyar zenei néphagyomány


15.

Népdaltípusa: „Valamennyi búzaszál van” (MNT X. CIX). 13 szótagos, tetrapodikus felépítésű, A3 A3k Ak Av formájú típus jellegzetes, domború dallamívekkel fogalmazó sorokkal. Sajátos szövegkészlete az írásos kultúrához kapcsolódik. Minden valószínűség szerint Czemeki Mátyás „Magasztallak én Istenem” kezdetű, 16. századi énekének szájhagyományban fennmaradt dallama, melyet – nótautalás alapján – a 17. századi szombatosok énekköltészetében is alkalmaztak (RMKT XVII. század 5, 92). Berzsenyi „Az esthajnalhoz” című versével is énekelték (MNT X. 422). Mindössze három változatból álló típus, melyet két peremterület, a székely és a szlavóniai határőrvidék tartott fenn.

Vígsággal zeng Parnassusnak magas teteje

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 045 8

A magyar zenetörténet kéziratos és nyomtatott kottás forrásokban szegény, és többnyire a meglévők sincsenek koruk európai színvonalán. Különös jelentősége van tehát a zenei néphagyománynak, amely számos régiséget tartott fenn, és így segíti a sokszor kezdetlegesen, pontatlanul lejegyzett források értelmezését. Ezért írhatta Kodály Zoltán, hogy „a magyar zenetörténésznek először folkloristának kell lennie".

A könyv arra kíván választ adni, hogy milyen - a magyar népzenével összefüggő - forrásokkal rendelkezünk a 18. századból, és ezeknek mi a jelentősége a zenetörténet, illetőleg a zenefolklorisztika szempontjából. Az internetes hangzó melléklet műzenei és eredeti népzenei példái illusztrációként szolgálnak a kottás közlésekhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/paksa-domokos-vigsaggal-zeng-parnassusnak-magas-teteje//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave