Paksa Katalin, Domokos Mária

Vígsággal zeng Parnassusnak magas teteje

18. századi kottás források és a magyar zenei néphagyomány


40.

Népdaltípusa: „Elveszett a lovam” (MTA népzenei gyűjtemény 16.139.0/1–7). Szokatlanul szerteágazó típus, a többség szótagszáma 6.6.8.6, (b3) főkadenciával. További altípusai mind szótagszámban, mind főkadenciában, esetleg a sorok számában is különböznek egymástól. Vargyas a kvartépítkezésre és a plagalizálásra hozza példának (Vargyas 2002, 40. és 167. dallampélda). Elterjedés: az egész Kárpát-medencében 116 változatban, legtöbb az Alföldön, legkevesebb Erdélyben. 19. századi gyűjtemények kedvelt darabja. C 103

Vígsággal zeng Parnassusnak magas teteje

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 045 8

A magyar zenetörténet kéziratos és nyomtatott kottás forrásokban szegény, és többnyire a meglévők sincsenek koruk európai színvonalán. Különös jelentősége van tehát a zenei néphagyománynak, amely számos régiséget tartott fenn, és így segíti a sokszor kezdetlegesen, pontatlanul lejegyzett források értelmezését. Ezért írhatta Kodály Zoltán, hogy „a magyar zenetörténésznek először folkloristának kell lennie".

A könyv arra kíván választ adni, hogy milyen - a magyar népzenével összefüggő - forrásokkal rendelkezünk a 18. századból, és ezeknek mi a jelentősége a zenetörténet, illetőleg a zenefolklorisztika szempontjából. Az internetes hangzó melléklet műzenei és eredeti népzenei példái illusztrációként szolgálnak a kottás közlésekhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/paksa-domokos-vigsaggal-zeng-parnassusnak-magas-teteje//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave