Virág Tünde

Kirekesztve

Falusi gettók az ország peremén

Bezáródás és kirekesztés

A kedvező forgalmi helyzetű Forró lakónépessége folyamatosan növekedett, de a magas etnikai arány ellenére a nem cigány lakosok elköltözése a nyolcvanas évek végéig nem volt olyan mértékű, hogy az jelentős változásokat okozott volna a település társadalmában. A nyolcvanas évek végéig, majdnem harminc éven keresztül körülbelül 200 nem cigány gyerek járt az iskolába. Az 1988 és 2002 közötti időszakban azonban a nem cigány gyerekek száma a településen egyharmadával csökkent – 204-ről 136-ra –, miközben a cigány gyerekek száma kétharmadával növekedett: 123-ról 208-ra (15. táblázat). Ezzel a cigány gyerekek aránya az iskoláskorú népességen belül az 1988-as 37,6%-ról 60,5%-ra emelkedett. Az etnikai arányok ilyen drasztikus mértékű változása – az, hogy alig másfél évtized alatt a cigány és nem cigány gyerekek száma és aránya megfordult az iskoláskorú népességen belül – nem magyarázható csak az eltérő termékenységgel, elöregedéssel: egyértelműen erőteljes lakosságcserére utal.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 036 6

Szociológia

A könyv a falusi perifériák perifériájára, a cigánytelepek, gettósodó falvak világába kalauzolja az olvasót, de célja nem csupán a leírás, hanem annak bemutatása, hogy milyen gazdasági, társadalmi és térbeli folyamatok termelik folyamatosan újra azokat a tereket, ahol azok a társadalmi csoportok élnek, amelyeket a többségi társadalom cigánynak tart, s akikkel ezért nem vagy csak erősen szabályozott formában kíván érintkezni. A cigánytelep örök, csak megjelenési formája változik időről időre. Mindig is létezett, és lesz egészen addig, amíg lesznek olyan családok, akiket a többség cigánynak, szegénynek tart, amíg lesznek olyan emberek, akikkel a többségi társadalom tagjai nem szeretnének közös térben létezni, amíg az oktatási és szociális intézmények ezek fenntartását szolgálják és nem az innen való kimozdulást. A könyvben két, a statisztikákban és a külső társadalmi környezet megítélése szerint etnikailag és társadalmilag homogénnek látszó "cigányfalu" lakóinak mindennapi megélhetési, boldogulási lehetőségei, az elsődleges munkaerőpiacról való kirekesztettség következményei, az intézményesített, legális munka világába való visszatérés kísérletei és kudarcai jelennek meg. Az elérhető lehetőségek, források mentén hogyan differenciálódik a helyi társadalom, ez miként alakítja a családok mindennapi kapcsolatait, a helyi társadalom működését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/virag-kirekesztve//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero