Virág Tünde

Kirekesztve

Falusi gettók az ország peremén

A kirekesztettség terei és formái

Az ország térszerkezetében bekövetkezett változások nyomon követhetőek az egyes települések, településcsoportok demográfiai helyzetének változásában is. A rendszerváltást követő évek egyik legváratlanabb következménye az a demográfiai fordulat volt, amely abban összegezhető, hogy az ország 20. századi történetében először fordult elő, hogy csökkent a magyar városok népessége, ezzel szemben a községekbe való bevándorlás jelentősen meghaladta a községekből való elvándorlást. Ennek a jelenségnek kisebb része a szuburbanizációnak, a városból kimenekülő közép- és felső középosztály migrációjának tulajdonítható. Nagyobb része azonban a városi munkahelyét elvesztő, többnyire falusi származású, alacsonyan képzett, magas arányban roma népességnek az agglomerációs térségen kívüli falvakba való menekülésével magyarázható (Ladányi–Szelényi, 1997b). Az elmúlt évtizedben stagnált az agglomerációs térségeken kívül eső községek lakónépessége, ami két, egymással ellentétes, igen markáns tendencia – a cigányok által egyáltalán nem vagy csak nagyon alacsony arányban lakott, továbbra is fogyó népességű, elöregedő falvak és a fiatal, sokgyerekes, magas arányban cigány népesség által benépesült, növekvő lakosságszámú, gettósodó falvak – eredőjeként alakult ki (Ladányi–Virág, 2009).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 036 6

Szociológia

A könyv a falusi perifériák perifériájára, a cigánytelepek, gettósodó falvak világába kalauzolja az olvasót, de célja nem csupán a leírás, hanem annak bemutatása, hogy milyen gazdasági, társadalmi és térbeli folyamatok termelik folyamatosan újra azokat a tereket, ahol azok a társadalmi csoportok élnek, amelyeket a többségi társadalom cigánynak tart, s akikkel ezért nem vagy csak erősen szabályozott formában kíván érintkezni. A cigánytelep örök, csak megjelenési formája változik időről időre. Mindig is létezett, és lesz egészen addig, amíg lesznek olyan családok, akiket a többség cigánynak, szegénynek tart, amíg lesznek olyan emberek, akikkel a többségi társadalom tagjai nem szeretnének közös térben létezni, amíg az oktatási és szociális intézmények ezek fenntartását szolgálják és nem az innen való kimozdulást. A könyvben két, a statisztikákban és a külső társadalmi környezet megítélése szerint etnikailag és társadalmilag homogénnek látszó "cigányfalu" lakóinak mindennapi megélhetési, boldogulási lehetőségei, az elsődleges munkaerőpiacról való kirekesztettség következményei, az intézményesített, legális munka világába való visszatérés kísérletei és kudarcai jelennek meg. Az elérhető lehetőségek, források mentén hogyan differenciálódik a helyi társadalom, ez miként alakítja a családok mindennapi kapcsolatait, a helyi társadalom működését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/virag-kirekesztve//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero