Dövényi Zoltán (szerk.)

A Kárpát-medence földrajza


A Kárpát-medence állóvizei

Természetföldrajzi értelemben a Kárpát-medence a Föld viszonylag tószegény területei közé tartozik. Jól illeszkedik a mérsékelt égövnek abba a nedves-félszáraz (szemiarid), mérsékelten kontinentális jellegű tartományába, ahol a pleisztocénban eljegesedés nem volt, viszont az éghajlati övek ebben az időszakban többször ismétlődő észak–déli irányú eltolódása során sohasem került a kifejezetten száraz (arid jellegű) területek közé. Az ilyen térségek vízhálózatának fejlődése az ún. normál utat járta. Ez azt jelenti, hogy a domborzat konfigurációja által megszabott lejtőirányokba lefolyó felszíni vizek (magát a domborzatot is alakítva) a hegy- és dombvidékeken egymásba futó, a környező síksági területek felé nyíló völgyek olyan rendszerét hozták létre, amelyekben nem alakulhattak ki a lefolyást tartósan akadályozó zárt mélyedések. A síkvidékeken továbbfutó vizek mennyisége pedig még a viszonylag szárazabb periódusokban is elegendő volt ahhoz, hogy a hegység koszorúzta medencéken átfolyva a hegységi peremet is „áttörve” a Kárpátokon kívüli területekre, majd tovább a tengerekbe (gyakorlatilag egyetlen tengerbe) jusson. A folyók járta alföldeken is csak lokálisan alakulhattak ki nagyobb számban és kiterjedésben tavaknak otthont adó zárt medencék.

A Kárpát-medence földrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2012

ISBN: 978 963 059 802 6

Fél évszázados hiányt pótol a kötet, hiszen utoljára 1947-ben jelent meg a Kárpát-medencét mint egységes földrajzi teret leíró kézikönyv. Geográfusok nemzedékei voltak politikai nyomásra elzárva ettől a témától, majd további évtizedek kellettek az újrakezdett kutatások eredményeinek összegzéséig. A szerkesztők, ahogy az a Világföldrajz kézikönyv esetében is történt, kitárták a kaput, s megpróbáltak mindenkit bevonni a munkába a magyar geográfiából, illetve földtudományból, akinek van érdemi mondanivalója a témában. A szóhasználat nem véletlen: magyar és nem magyarországi geográfiáról van szó, tehát a szerzők a Kárpát-medence különböző részein élnek és dolgoznak, az országhatárok ebben az esetben nem jelentettek akadályt.

Az eredmény páratlanul gazdag és friss, ugyanakkor egységes szemléletmóddal kidolgozott Kárpát-medence kép. A kötet kellően részletes a témában elmélyedni vágyók számára, de elég színes és érdekes ahhoz, hogy magával ragadja az egy-egy részlet iránt érdeklődőket, illetve az Akadémiai Kiadó kézikönyv sorozatának hűséges gyűjtőit is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dovenyi-a-karpat-medence-foldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave