Dövényi Zoltán (szerk.)

A Kárpát-medence földrajza


Magashegységi formák

A Kárpátok vonulataiban a glaciális formakincset tekintve jelentős méret- és minőségbeli különbségeket találunk. Jég formálta felszíneket a következő hegységekben találunk: Alacsony- és Magas-Tátra, Liptói-havasok, Máramarosi-havasok, Radnai-havasok, Bihar-hegység, Kelemen-havasok, Bucsecs, Fogarasi-havasok, Iezer, Szebeni-havasok, Kudzsiri-havasok, Páreng, Retyezát, Godján és Szárkő. A pleisztocén glaciális fázisok közül a riss idején a jégárak összterülete meghaladta a 900 km²-t, míg a würmben már csak kb. 420 km²-nyi területet borítottak. Az alacsonyabb Máramarosi- és Kelemen-havasokat már nem is borította jégár a würm idején. A leginkább eljegesedett északi területeken a Magas-Tátrában és a Liptói-havasokban a korabeli hóhatár elérte az 1550±50 métert. Itt húzódtak a leghosszabb, 8–14 kilométeres gleccserek is, amelyek nyelve 1000 méter alá ereszkedett. A másik jelentősen eljegesedett terület a Déli-Kárpátok volt, ott azonban a hóhatár csak 1800±50 méteren húzódott és a jégárak hossza sem haladta meg az 5–6 kilométert. Az északi és déli aszimmetria megfigyelhető mindkét területen, de a Magas-Tátránál jelentősebb, közel 300 méteres különbség figyelhető meg a kárfülkék talpmagasságában.

A Kárpát-medence földrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2012

ISBN: 978 963 059 802 6

Fél évszázados hiányt pótol a kötet, hiszen utoljára 1947-ben jelent meg a Kárpát-medencét mint egységes földrajzi teret leíró kézikönyv. Geográfusok nemzedékei voltak politikai nyomásra elzárva ettől a témától, majd további évtizedek kellettek az újrakezdett kutatások eredményeinek összegzéséig. A szerkesztők, ahogy az a Világföldrajz kézikönyv esetében is történt, kitárták a kaput, s megpróbáltak mindenkit bevonni a munkába a magyar geográfiából, illetve földtudományból, akinek van érdemi mondanivalója a témában. A szóhasználat nem véletlen: magyar és nem magyarországi geográfiáról van szó, tehát a szerzők a Kárpát-medence különböző részein élnek és dolgoznak, az országhatárok ebben az esetben nem jelentettek akadályt.

Az eredmény páratlanul gazdag és friss, ugyanakkor egységes szemléletmóddal kidolgozott Kárpát-medence kép. A kötet kellően részletes a témában elmélyedni vágyók számára, de elég színes és érdekes ahhoz, hogy magával ragadja az egy-egy részlet iránt érdeklődőket, illetve az Akadémiai Kiadó kézikönyv sorozatának hűséges gyűjtőit is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dovenyi-a-karpat-medence-foldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave