Dövényi Zoltán (szerk.)

A Kárpát-medence földrajza


A kettős periféria 1920–1950 között

A külső periféria az Észak- és Északkeleti-Kárpátok övezetében vált felismerhetővé. A népességelvándorlás már 1901–1910 között 20–25 ezrelék volt (Kostalik 1998), ami a trianoni határ rögzülésével csak erősödött. Ennek következtében a hegyvidéki települések elöregedtek, a szórványokat feladták, ami a legelőgazdálkodás visszaesését, a kultúrtájak „elfüvesedését” eredményezte. A regionális térhasználat gyengülése a szepességi városokat is látványosan érintette. Hasonló folyamat volt felismerhető a Déli-Kárpátokban is, ahonnan a dél-erdélyi bányászat és nehézipar vonzotta a szórványnépességet.

A Kárpát-medence földrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2012

ISBN: 978 963 059 802 6

Fél évszázados hiányt pótol a kötet, hiszen utoljára 1947-ben jelent meg a Kárpát-medencét mint egységes földrajzi teret leíró kézikönyv. Geográfusok nemzedékei voltak politikai nyomásra elzárva ettől a témától, majd további évtizedek kellettek az újrakezdett kutatások eredményeinek összegzéséig. A szerkesztők, ahogy az a Világföldrajz kézikönyv esetében is történt, kitárták a kaput, s megpróbáltak mindenkit bevonni a munkába a magyar geográfiából, illetve földtudományból, akinek van érdemi mondanivalója a témában. A szóhasználat nem véletlen: magyar és nem magyarországi geográfiáról van szó, tehát a szerzők a Kárpát-medence különböző részein élnek és dolgoznak, az országhatárok ebben az esetben nem jelentettek akadályt.

Az eredmény páratlanul gazdag és friss, ugyanakkor egységes szemléletmóddal kidolgozott Kárpát-medence kép. A kötet kellően részletes a témában elmélyedni vágyók számára, de elég színes és érdekes ahhoz, hogy magával ragadja az egy-egy részlet iránt érdeklődőket, illetve az Akadémiai Kiadó kézikönyv sorozatának hűséges gyűjtőit is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dovenyi-a-karpat-medence-foldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave