Dövényi Zoltán (szerk.)

A Kárpát-medence földrajza


Kísérletek a Kárpát-medence kialakulásának és fejlődésének megmagyarázására

Ismerettörténeti visszapillantásként megállapítható, hogy valamennyi nézet egységesen az Alpi (Eurázsiai)-hegységrendszer részeként értelmezi a Kárpát-medence területét. Az sem meglepő, hogy általában osztrák szakemberek álltak az élen a modellalkotásban. Az első igazán figyelemre méltó modell 1907-ből Uhligtól származik, aki megállapította, hogy az alpi takarószerkezetek és lineamensek változatlanul folytatódnak a Kárpát-medence belső területén is. A medence képződésére viszont nem tudott választ adni. Lóczy (1907), Prinz (1914, 1926) és Kober (1921) ezt a Kárpát-medence helyén a paleozoikumban helyet foglaló, majd a paleozoikum végén feldarabolódott és szelektíven elsüllyedt, merev variszkuszi tömeggel magyarázta, amelyre kívülről mintegy kaptafára felgyűrődtek a Kárpátok. Azaz: Uhliggal szemben – aki korát messze megelőzően mobilis aljzatot tételezett fel az egész régióban – mai kifejezéssel élve fixista geotektonikai elvet követtek. Gyakorlatilag ez az elv uralkodott a magyar földtanban mintegy 70 éven át, bár történtek próbálkozások ennek megtörésére (Telegdi–Roth 1926, Vadász 1938, 1955). Az utolsó 25-30 év kutatási eredményei alapján az a nézet alakult ki, hogy a medence Kárpátok ívén belüli részének és környezetének aljzata több kisebb méretű litoszféra-lemeztöredék együtteséből épül fel, amelyek a prealpi korú Eurázsiai- és Afrikai-lemez pereméről váltak le a Tethys-óceán tágulása kapcsán. Mindennek részletes kifejtése a következő, a lemeztektonikai fejlődéssel foglalkozó fejezetben történik. Tehát ha ezek kőzettani-rétegtani kifejlődéseit, kapcsolatait földtörténeti időrendben vizsgáljuk, azt a lemeztöredékek mindenkori helyzetére, környezetére figyelemmel tehetjük csak meg.

A Kárpát-medence földrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2012

ISBN: 978 963 059 802 6

Fél évszázados hiányt pótol a kötet, hiszen utoljára 1947-ben jelent meg a Kárpát-medencét mint egységes földrajzi teret leíró kézikönyv. Geográfusok nemzedékei voltak politikai nyomásra elzárva ettől a témától, majd további évtizedek kellettek az újrakezdett kutatások eredményeinek összegzéséig. A szerkesztők, ahogy az a Világföldrajz kézikönyv esetében is történt, kitárták a kaput, s megpróbáltak mindenkit bevonni a munkába a magyar geográfiából, illetve földtudományból, akinek van érdemi mondanivalója a témában. A szóhasználat nem véletlen: magyar és nem magyarországi geográfiáról van szó, tehát a szerzők a Kárpát-medence különböző részein élnek és dolgoznak, az országhatárok ebben az esetben nem jelentettek akadályt.

Az eredmény páratlanul gazdag és friss, ugyanakkor egységes szemléletmóddal kidolgozott Kárpát-medence kép. A kötet kellően részletes a témában elmélyedni vágyók számára, de elég színes és érdekes ahhoz, hogy magával ragadja az egy-egy részlet iránt érdeklődőket, illetve az Akadémiai Kiadó kézikönyv sorozatának hűséges gyűjtőit is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dovenyi-a-karpat-medence-foldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave