Dövényi Zoltán (szerk.)

A Kárpát-medence földrajza


A Kárpát-medence településállományának alakulása a 16–17. században (1526–1688)

A fenti címben szereplő évszámok azt sugallják, hogy az oszmán hódítás nyitott új, szomorú fejezetet a magyarországi településtörténetben. De nemcsak az. A 15. századtól Európa gazdaságában gyökeres területi átrendeződés ment végbe. A gazdasági élet súlypontja Itáliából – s általában a mediterráneumból – áttevődött az atlanti partvidékre, mindenekelőtt a Németalföldre, a Rajna-vidékre, Észak-Franciaországba, majd Angliába. Az atlanti partvidéken virágzó kikötő-, kereskedővárosok nőttek fel. A 16. században megjelenő gyarmatosítás az „eredeti felhalmozás” különleges formáit teremtette meg. Egyoldalúvá vált a nagyrégiók közötti árucsere: a „centrum” iparcikkeket exportált Közép- és Kelet-Európába, s nyersanyagokat importált onnan. A Kárpát-medence is a centrum perifériájává vált, agrártermelő és exportáló (élőmarha, bor), valamint iparcikk-felvevő (fémáruk, posztó, fűszerek) országgá. Az „árforradalom” hatására a nyugati iparcikkek viszonylag olcsóbbá váltak hazánkban is, erős versenyt teremtve a helyi kézműiparnak. A magyarországi céhes ipar kiváltságainak sáncai mögé zárkózott, egyre inkább csak a helyi piacokra termelt, városainkat a helyi piacközpontok szerepére kárhoztatva. Míg Nyugat-Európa városai világméretekben gondolkodtak-kereskedtek, a magyarországi városok polgárainak látóköre jobbára csak vármegyéjük határáig terjedt.

A Kárpát-medence földrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2012

ISBN: 978 963 059 802 6

Fél évszázados hiányt pótol a kötet, hiszen utoljára 1947-ben jelent meg a Kárpát-medencét mint egységes földrajzi teret leíró kézikönyv. Geográfusok nemzedékei voltak politikai nyomásra elzárva ettől a témától, majd további évtizedek kellettek az újrakezdett kutatások eredményeinek összegzéséig. A szerkesztők, ahogy az a Világföldrajz kézikönyv esetében is történt, kitárták a kaput, s megpróbáltak mindenkit bevonni a munkába a magyar geográfiából, illetve földtudományból, akinek van érdemi mondanivalója a témában. A szóhasználat nem véletlen: magyar és nem magyarországi geográfiáról van szó, tehát a szerzők a Kárpát-medence különböző részein élnek és dolgoznak, az országhatárok ebben az esetben nem jelentettek akadályt.

Az eredmény páratlanul gazdag és friss, ugyanakkor egységes szemléletmóddal kidolgozott Kárpát-medence kép. A kötet kellően részletes a témában elmélyedni vágyók számára, de elég színes és érdekes ahhoz, hogy magával ragadja az egy-egy részlet iránt érdeklődőket, illetve az Akadémiai Kiadó kézikönyv sorozatának hűséges gyűjtőit is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dovenyi-a-karpat-medence-foldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave