Dövényi Zoltán (szerk.)

A Kárpát-medence földrajza


Településfejlődés a Kárpát-medencében a második világháborútól napjainkig

A második világháború befejezését követően – Burgenland kivételével – a Kárpát-medence országaiban a szovjet modellt mintázó „államszocialista” hatalmi rendszerek jöttek létre a kommunista pártok vezetésével. A termelő és szolgáltató vállalatok, valamint az ingatlanállomány államosítása révén rövid idő alatt mindenütt az állam vált a települési folyamatok legfőbb irányítójává. Eltérő mértékben ugyan, de megindult a mezőgazdasági földterületek kollektivizálása, az állami agrárszektor kiépítése is. Mindez további lehetőségeket kínált az államhatalom részére a településfejlődés befolyásolására. A központi beavatkozás mértéke a településhálózat fejlődési folyamataiba országonként eltérő volt, ráadásul korszakonként változott. A korabeli Jugoszláviában a mezőgazdasági földterületek kollektivizálása elmaradt, s a magángazdaságok tovább élhettek. Mindez a falvak és tanyák jobb továbbélési, illetve fejlődési lehetőségét kínálta más országokkal (pl. Magyarország) szemben. A volt Csehszlovákiában az elmaradottabb keleti (szlovák) országrész fejlesztését ipari telephelyek létrehozásával igyekeztek serkenteni, ami a meglévő városállomány gyors ütemű iparosítását vonta maga után. Romániában, az ó-román területeknél sokkal fejlettebb erdélyi és partiumi városok fejlesztése sokáig nem volt politikai prioritás, csupán az 1960-as évek második felétől, a tömeges lakótelep-építések eredményeként – ami egyszerre szolgálta Erdély elrománosítását és az érintett városok infrastrukturális fejlesztését – kezdődtek erőteljes átrendeződések a helyi településhálózatban. A Szovjetunió kötelékébe került Kárpátalja pedig a korábbiakhoz (és legfőképp környezetéhez) képest merőben új feltételrendszer között fejlődött. A Kárpát-medence területén osztozó utódállamok sok szempontból eltérő terület- és településfejlesztési politikája a korábban évezredes egységben fejlődő településhálózat – Trianonban megtört, de a két világháború közötti időszakban még tovább élő – belső harmóniáját kezdte megbontani. Az államszocializmusnak köszönhetően a Kárpát-medence egyes régióinak településfejlődése is egyre inkább eltért egymástól. Közös volt az érintett területek 1945 utáni településfejlődésében, hogy az urbanizáció üteme a kommunista hatalomátvételt követően felgyorsult. Ennek legfőbb oka az volt, hogy a városok mint a szocialista modernizáció letéteményesei a legtöbb országban előnyt élveztek a falvakkal szemben a fejlesztési források (elsősorban infrastruktúra-fejlesztés) elosztása terén, melynek döntő hányada az állam központi elosztórendszerén keresztül jutott el a településekhez, illetve régiókhoz. Az iparosítás ugyancsak a városok gyorsabb fejlődését, a periferikus falusi térségek hanyatlását eredményezte.

A Kárpát-medence földrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2012

ISBN: 978 963 059 802 6

Fél évszázados hiányt pótol a kötet, hiszen utoljára 1947-ben jelent meg a Kárpát-medencét mint egységes földrajzi teret leíró kézikönyv. Geográfusok nemzedékei voltak politikai nyomásra elzárva ettől a témától, majd további évtizedek kellettek az újrakezdett kutatások eredményeinek összegzéséig. A szerkesztők, ahogy az a Világföldrajz kézikönyv esetében is történt, kitárták a kaput, s megpróbáltak mindenkit bevonni a munkába a magyar geográfiából, illetve földtudományból, akinek van érdemi mondanivalója a témában. A szóhasználat nem véletlen: magyar és nem magyarországi geográfiáról van szó, tehát a szerzők a Kárpát-medence különböző részein élnek és dolgoznak, az országhatárok ebben az esetben nem jelentettek akadályt.

Az eredmény páratlanul gazdag és friss, ugyanakkor egységes szemléletmóddal kidolgozott Kárpát-medence kép. A kötet kellően részletes a témában elmélyedni vágyók számára, de elég színes és érdekes ahhoz, hogy magával ragadja az egy-egy részlet iránt érdeklődőket, illetve az Akadémiai Kiadó kézikönyv sorozatának hűséges gyűjtőit is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dovenyi-a-karpat-medence-foldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave