Dövényi Zoltán (szerk.)

A Kárpát-medence földrajza


A Vajdaság településfejlődése az államszocializmus időszakában

A második világháborút követő években a Jugoszláviában végbement jelentős vándormozgalom érintette a Vajdaság településeit is. A németek túlnyomó többsége elmenekült, s hasonló osztályrész jutott sok vajdasági magyarnak is. A menekülők helyét szervezett keretek között Jugoszlávia más részeiből a Vajdaságba telepített délszláv (szerb, crnagorác, macedón) népesség foglalta el. A migráció és a háború utáni magas természetes szaporodás okozta viszonylagos túlnépesedés korábbi majorságok, tanyacsoportok, sortanyák, illetve egyéb településrészek tömeges önállóvá válását eredményezte. Ennek következménye volt, hogy míg az 1931. évi népszámlálás idején a Vajdaságban 366 önálló települést tartottak nyilván, addig 1953-ban már 449-et, vagyis a két népszámlálás között több mint nyolcvan új település jött létre. Jellemzően az ezer fő alatti települések köre növekedett leginkább, számuk 1931 és 1953 között 33-ról 91-re nőtt. Területileg a legszembetűnőbb változások Észak-Bácskában mentek végbe. Topolya község területén négyről tizennyolcra, Magyarkanizsa község esetében háromról tizenkettőre, Szabadka községben háromról tizenegyre emelkedett az önálló települések száma. Zenta község három, Újvidék község öt új településsel gyarapodott. Az önálló településsé válás jelensége az 1950-es évek elejét követően leállt, 1953 és 1991 között mindössze tizenhárom új település jött létre a tartományban.

A Kárpát-medence földrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2012

ISBN: 978 963 059 802 6

Fél évszázados hiányt pótol a kötet, hiszen utoljára 1947-ben jelent meg a Kárpát-medencét mint egységes földrajzi teret leíró kézikönyv. Geográfusok nemzedékei voltak politikai nyomásra elzárva ettől a témától, majd további évtizedek kellettek az újrakezdett kutatások eredményeinek összegzéséig. A szerkesztők, ahogy az a Világföldrajz kézikönyv esetében is történt, kitárták a kaput, s megpróbáltak mindenkit bevonni a munkába a magyar geográfiából, illetve földtudományból, akinek van érdemi mondanivalója a témában. A szóhasználat nem véletlen: magyar és nem magyarországi geográfiáról van szó, tehát a szerzők a Kárpát-medence különböző részein élnek és dolgoznak, az országhatárok ebben az esetben nem jelentettek akadályt.

Az eredmény páratlanul gazdag és friss, ugyanakkor egységes szemléletmóddal kidolgozott Kárpát-medence kép. A kötet kellően részletes a témában elmélyedni vágyók számára, de elég színes és érdekes ahhoz, hogy magával ragadja az egy-egy részlet iránt érdeklődőket, illetve az Akadémiai Kiadó kézikönyv sorozatának hűséges gyűjtőit is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dovenyi-a-karpat-medence-foldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave