Dövényi Zoltán (szerk.)

A Kárpát-medence földrajza


Pannon-Horvátország településfejlődése a második világháborútól napjainkig

A Horvátország 14 megyéjét (županija) magába foglaló, közel 3 millió lakosú Pannon-Horvátország településfejlődésére a természeti (tagolt domborzat) és történelmi (ütközőzóna a Balkán felé) tényezők mellett a közelmúlt eseményei (délszláv háborúk) is erőteljes hatást gyakoroltak. A titóista Jugoszlávia idején Horvátország korlátozott szuverenitása a településfejlesztés terén is kitapintható volt. Bár a területen keresztül húzódott az országosan is kiemelt prioritást élvező Belgrád–Zágráb–Ljubljana tengely, amely az 1960-as és 70-es években – a központi fejlesztések révén – gyors urbanizáción ment keresztül, ugyanakkor a tengelytől északra, illetve délre fekvő települések modernizációja akadozott, gazdaságukat továbbra is az agrárszektor dominanciája jellemezte. Ásványkincs-lelőhelyek híján a szocialista iparosítás mértéke is szerényebb volt a területen, kiterjedt ipari övezetek, szocialista új városok itt nem jöttek létre. Pannon-Horvátország első számú központja, a szocialista tagköztársaság fővárosa, Zágráb ugyanakkor gyors ütemben fejlődött, 1948 és 1991 között lakosságszáma csaknem megduplázódott, s 356 ezerről 777 ezerre növekedett. Jugoszlávia felbomlását követően a terület a szerb–horvát háború közvetlen színterévé vált, melynek során egész települések pusztultak, néptelenedtek el egy időre (pl. Vukovár), a terület szerb lakossága elmenekült s helyükre horvát telepesek érkeztek. 1998-ban az addig szerb megszállás alatt álló kelet-szlavóniai, baranyai települések is horvát fennhatóság alá kerültek, létrejött Horvátország területi szuverenitása, s néhány év leforgása alatt a nagy népességmozgások is befejeződtek. Települési szempontból a 2001. évi népszámlálásra már bizton támaszkodhatunk, s szerencsére a 2011-es népszámlálás adatai is már a rendelkezésünkre állnak.

A Kárpát-medence földrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2012

ISBN: 978 963 059 802 6

Fél évszázados hiányt pótol a kötet, hiszen utoljára 1947-ben jelent meg a Kárpát-medencét mint egységes földrajzi teret leíró kézikönyv. Geográfusok nemzedékei voltak politikai nyomásra elzárva ettől a témától, majd további évtizedek kellettek az újrakezdett kutatások eredményeinek összegzéséig. A szerkesztők, ahogy az a Világföldrajz kézikönyv esetében is történt, kitárták a kaput, s megpróbáltak mindenkit bevonni a munkába a magyar geográfiából, illetve földtudományból, akinek van érdemi mondanivalója a témában. A szóhasználat nem véletlen: magyar és nem magyarországi geográfiáról van szó, tehát a szerzők a Kárpát-medence különböző részein élnek és dolgoznak, az országhatárok ebben az esetben nem jelentettek akadályt.

Az eredmény páratlanul gazdag és friss, ugyanakkor egységes szemléletmóddal kidolgozott Kárpát-medence kép. A kötet kellően részletes a témában elmélyedni vágyók számára, de elég színes és érdekes ahhoz, hogy magával ragadja az egy-egy részlet iránt érdeklődőket, illetve az Akadémiai Kiadó kézikönyv sorozatának hűséges gyűjtőit is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dovenyi-a-karpat-medence-foldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave