Dövényi Zoltán (szerk.)

A Kárpát-medence földrajza


A Kárpát-medence részterületeinek közlekedési orientációja

Az I. világháború előtt a Kárpát-medence valamennyi nagyobb régiója a monocentrikus vasúti fővonalhálózatnak és állami főúthálózatnak köszönhetően alapvetően centripetális orientációjú, azaz a medence közepe/Budapest felé irányuló volt. A Kárpátok/Dinaridák/Alpok hegységkereten kilépő centrifugális forgalom nagyobb része a Bécs és Fiume felé vezető folyosókon kanalizálódott, a többi irány az előbbiekhez képest marginális volt. (Az 1. ábrán látható, országhatárt átlépő forgalom nem csekély hányada a – Kárpát-medencén túli területek által generált – tranzitból származott.)

A Kárpát-medence földrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2012

ISBN: 978 963 059 802 6

Fél évszázados hiányt pótol a kötet, hiszen utoljára 1947-ben jelent meg a Kárpát-medencét mint egységes földrajzi teret leíró kézikönyv. Geográfusok nemzedékei voltak politikai nyomásra elzárva ettől a témától, majd további évtizedek kellettek az újrakezdett kutatások eredményeinek összegzéséig. A szerkesztők, ahogy az a Világföldrajz kézikönyv esetében is történt, kitárták a kaput, s megpróbáltak mindenkit bevonni a munkába a magyar geográfiából, illetve földtudományból, akinek van érdemi mondanivalója a témában. A szóhasználat nem véletlen: magyar és nem magyarországi geográfiáról van szó, tehát a szerzők a Kárpát-medence különböző részein élnek és dolgoznak, az országhatárok ebben az esetben nem jelentettek akadályt.

Az eredmény páratlanul gazdag és friss, ugyanakkor egységes szemléletmóddal kidolgozott Kárpát-medence kép. A kötet kellően részletes a témában elmélyedni vágyók számára, de elég színes és érdekes ahhoz, hogy magával ragadja az egy-egy részlet iránt érdeklődőket, illetve az Akadémiai Kiadó kézikönyv sorozatának hűséges gyűjtőit is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dovenyi-a-karpat-medence-foldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave