Dövényi Zoltán (szerk.)

A Kárpát-medence földrajza


Vízi közlekedés

A medencealkatnak és a több százezer km²-es kiterjedésnek köszönhetően a Kárpát-medencében a Duna, a bele torkolló Tisza-folyamrendszer és a Dráva összefüggő és igen nagy arányban valamilyen szinten hajózható vízi közlekedési hálózatot alkot. A hajózás hidrológiai, illetve mederfeltételei az utóbbi évszázadokban ellentmondásosan alakultak. A klímaváltozással, felmelegedéssel szélsőségesebbé vált vízjárás egyfelől alaposan meghosszabbította a jégmentes téli időszakot, másfelől a Tiszán igen megrontotta a nyári hajózás lehetőségét, a Dunán pedig hozzájárult az egykor folyam-tengerjárókkal folytatott élénk hajózás felszámolásához. A természetes állapothoz képest érzékelhetően kedvezőbb feltételek teremtődtek a 19–20. századi mederrendezések nyomán, míg egyes szakaszokon alapvetően új helyzetet teremtettek az 1950–1990-es években épült duzzasztóművek. (A Tiszán a tiszalöki, kiskörei és törökbecsei, az Al-Dunán az Orsova közeli Djerdjap I és II, a Dráván 1968 és 1984 között a zlatolicjei, varasdi, formini, csáktornyai és a Száván – többek között Zágrábnál – létesítettek.) Közülük a hajózásra nézve a legnagyobb előny az al-dunaiakból származott, melyek vízszintstabilizáló hatása Belgrádig tart, és nincs többé szükség a szűk Vaskapuban a partról mozdonyokkal történt vontatásra. Legszerényebb hatása a Hármas-Körösön az 1930/1940-es években és a Sió torkolati szakaszán az 1970-es években épült duzzasztóknak van a rövid szakaszokon létrejött mélyebb vízzel. További duzzasztóművek építése valószínűtlen. Viszont a Horvátország által a Szerémségben tervezett, 1850 tonnás hajókra méretezett, 61,5 km hosszú Száva–Duna-csatorna a Felső-Duna felé 417 km-rel rövidítheti le a vízi járművek útját (Rebis Transport, 2003).

A Kárpát-medence földrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2012

ISBN: 978 963 059 802 6

Fél évszázados hiányt pótol a kötet, hiszen utoljára 1947-ben jelent meg a Kárpát-medencét mint egységes földrajzi teret leíró kézikönyv. Geográfusok nemzedékei voltak politikai nyomásra elzárva ettől a témától, majd további évtizedek kellettek az újrakezdett kutatások eredményeinek összegzéséig. A szerkesztők, ahogy az a Világföldrajz kézikönyv esetében is történt, kitárták a kaput, s megpróbáltak mindenkit bevonni a munkába a magyar geográfiából, illetve földtudományból, akinek van érdemi mondanivalója a témában. A szóhasználat nem véletlen: magyar és nem magyarországi geográfiáról van szó, tehát a szerzők a Kárpát-medence különböző részein élnek és dolgoznak, az országhatárok ebben az esetben nem jelentettek akadályt.

Az eredmény páratlanul gazdag és friss, ugyanakkor egységes szemléletmóddal kidolgozott Kárpát-medence kép. A kötet kellően részletes a témában elmélyedni vágyók számára, de elég színes és érdekes ahhoz, hogy magával ragadja az egy-egy részlet iránt érdeklődőket, illetve az Akadémiai Kiadó kézikönyv sorozatának hűséges gyűjtőit is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dovenyi-a-karpat-medence-foldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave