Dövényi Zoltán (szerk.)

A Kárpát-medence földrajza


Az etnikai turizmus

A Kárpát-medence etnikai alapú turizmusának sajátossága, hogy az elsősorban nem az ott élő egzotikus népcsoportok életmódjának, kulturális és gasztronómiai tradíciójának megismerésére irányul, hanem a 20. század történelmének következményeiből fakad. A Kárpát-medence etnikai mozaikossága, a nyolc országban élő tíz jelentősebb nemzetiség, akiknek az anyaországa is ebben a térségben fekszik, azt feltételezi, hogy a társadalmi kapcsolatok fenntartása érdekében bizonyos időközönként meglátogatják egymást. Ennélfogva az etnikai turizmus főként a rokonok, ismerősök meglátogatásban ölt testet, vagyis az egymástól határokkal elválasztott egyazon nemzetiséghez tartozó családok, baráti közösségek utazásában kristályosodik ki. Tekintettel arra, hogy a Kárpát-medence legnagyobb lélekszámú nemzetisége a magyar, amelynek a trianoni döntés következtében a békediktátum által megszabott határokon kívül rekedt tagjai új állampolgárságot kaptak, az anyaországban maradt rokonokkal, ismerősökkel való kapcsolattartás mind a mai napig jelentős átmeneti mobilitást indukál. A Kárpát-medence etnikai turizmusában a különböző államokban élő magyarok között létrejövő utazásokon túlmenően igen jelentős szerepet játszik a térségben lévő németség anyaországával való kapcsolattartása is. Az etnikai turizmus Kárpát-medencében testet öltő ősformájával azokon az elsősorban falusias településeken találkozhatunk, amelynek társadalma jelentős erőfeszítéseket tesz a nemzetiségi hagyományok fenntartása és minél szélesebb körű megismertetése érdekében.

A Kárpát-medence földrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2012

ISBN: 978 963 059 802 6

Fél évszázados hiányt pótol a kötet, hiszen utoljára 1947-ben jelent meg a Kárpát-medencét mint egységes földrajzi teret leíró kézikönyv. Geográfusok nemzedékei voltak politikai nyomásra elzárva ettől a témától, majd további évtizedek kellettek az újrakezdett kutatások eredményeinek összegzéséig. A szerkesztők, ahogy az a Világföldrajz kézikönyv esetében is történt, kitárták a kaput, s megpróbáltak mindenkit bevonni a munkába a magyar geográfiából, illetve földtudományból, akinek van érdemi mondanivalója a témában. A szóhasználat nem véletlen: magyar és nem magyarországi geográfiáról van szó, tehát a szerzők a Kárpát-medence különböző részein élnek és dolgoznak, az országhatárok ebben az esetben nem jelentettek akadályt.

Az eredmény páratlanul gazdag és friss, ugyanakkor egységes szemléletmóddal kidolgozott Kárpát-medence kép. A kötet kellően részletes a témában elmélyedni vágyók számára, de elég színes és érdekes ahhoz, hogy magával ragadja az egy-egy részlet iránt érdeklődőket, illetve az Akadémiai Kiadó kézikönyv sorozatának hűséges gyűjtőit is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dovenyi-a-karpat-medence-foldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave