Dövényi Zoltán (szerk.)

A Kárpát-medence földrajza


A falusi és ökoturizmus

Tekintettel arra, hogy a falusi turizmusban a falvak magánhasználatú lakóingatlanjainak idegenforgalmi célú hasznosítása párosul a természeti környezet, a falusi élet értékeinek felmutatásával, egyedi vendéglátással, ezért a Kárpát-medence melegágyát jelenti a vidéki élet szépségein alapuló turisztikai terméknek. A nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek területén vagy azok közelében fekvő falvak előszeretettel válnak a turizmus színtereivé. Azok a vendégek, akik a természet kínálta szépségek szemlélésén túlmenően tevőlegesen is részt kívánnak venni az ökológiai környezet fenntartásában, a növény- és állatvilág értékeinek megőrzésében, az ökoturizmuson keresztül a természetvédelem aktív részeseivé válhatnak. A Dunántúl (Fertő–Hanság, Duna–Dráva, Balaton-felvidéki, Őrségi Nemzeti Park), Kelet-Magyarország (Duna–Ipoly, Aggteleki, Hortobágyi, Bükki, Körös–Maros, Kiskunsági Nemzeti Park), Vajdaság (Fruska Gora), Pannon-Horvátország (Kopácsi-rét, Lónyamező, Medvednica), Erdély (Retyezát Nemzeti Park, Királykő, Erdélyi-középhegység: Medve-barlang, Csodavár, Kelemen-havasok, Radnai-havasok), Szlovákia (Szlovák-karszt, Szlovák Paradicsom, Alacsony-Tátra, Kis- és Nagy-Fátra, Tátrai Nemzeti Park) és Kárpátalja (Ungi, Szinevéri Nemzeti Park) természetvédelem szempontjából kiemelt területei a Kárpát-medence kedvelt szabadidős térségeit képezik.

A Kárpát-medence földrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2012

ISBN: 978 963 059 802 6

Fél évszázados hiányt pótol a kötet, hiszen utoljára 1947-ben jelent meg a Kárpát-medencét mint egységes földrajzi teret leíró kézikönyv. Geográfusok nemzedékei voltak politikai nyomásra elzárva ettől a témától, majd további évtizedek kellettek az újrakezdett kutatások eredményeinek összegzéséig. A szerkesztők, ahogy az a Világföldrajz kézikönyv esetében is történt, kitárták a kaput, s megpróbáltak mindenkit bevonni a munkába a magyar geográfiából, illetve földtudományból, akinek van érdemi mondanivalója a témában. A szóhasználat nem véletlen: magyar és nem magyarországi geográfiáról van szó, tehát a szerzők a Kárpát-medence különböző részein élnek és dolgoznak, az országhatárok ebben az esetben nem jelentettek akadályt.

Az eredmény páratlanul gazdag és friss, ugyanakkor egységes szemléletmóddal kidolgozott Kárpát-medence kép. A kötet kellően részletes a témában elmélyedni vágyók számára, de elég színes és érdekes ahhoz, hogy magával ragadja az egy-egy részlet iránt érdeklődőket, illetve az Akadémiai Kiadó kézikönyv sorozatának hűséges gyűjtőit is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dovenyi-a-karpat-medence-foldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave