Dövényi Zoltán (szerk.)

A Kárpát-medence földrajza


Általános jellemzés

Magyarország történetileg kialakult gazdasági térszerkezetében a Duna elkülönítő vonalától nyugatra a Dunántúl egy iparosodottabb, az európai urbanizációs trendekhez erősebben kötődő nagyrégióként fejlődött. Ez egy évszázadokon átívelő piaci alapú szerves fejlődés volt. Erre a komplexebb, ágazati szempontból összetettebb területi gazdaságra épült rá a négy évtizedes szocialista korszak nagyvállalati rendszerre alapozó fejlesztési politikája, amely főleg monokultúrás területi gazdaságot hozott létre. Ennek egyik jól körülhatárolható területe volt a Dunántúlon a délnyugat–északkeleti vonulatú ipari-energetikai tengely, amely magába foglalta a Dunántúli-középhegység területét, valamint az ehhez csatlakozó észak–déli kiterjedésű Budapest–Dunaújváros–Paks–Komló–Pécs vonalat. A tervgazdálkodás ezeken a területeken a nehézipart preferálta, de néhol kiegészítő jelleggel fejlesztették a főleg női munkaerőt foglalkoztató könnyűipart is. Ez a szocialista fejlődési tengely az 1980-as évek végétől egyre inkább ipari válságzónaként kezdett működni. Így az 1990-es évek piacgazdaságának kiépítésében azok a dunántúli térségek indultak előnnyel, amelyek nem osztoztak az ideologikus célokat követő gazdaságfejlesztés monokultúrás örökségében, hanem mindkét megelőző korszakban a dinamikusabb zónához tartoztak (Hajdú 2006). Gazdaságuk az átalakulás korszakában ugyanis profitált régiójuk földrajzi elhelyezkedéséből.

A Kárpát-medence földrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2012

ISBN: 978 963 059 802 6

Fél évszázados hiányt pótol a kötet, hiszen utoljára 1947-ben jelent meg a Kárpát-medencét mint egységes földrajzi teret leíró kézikönyv. Geográfusok nemzedékei voltak politikai nyomásra elzárva ettől a témától, majd további évtizedek kellettek az újrakezdett kutatások eredményeinek összegzéséig. A szerkesztők, ahogy az a Világföldrajz kézikönyv esetében is történt, kitárták a kaput, s megpróbáltak mindenkit bevonni a munkába a magyar geográfiából, illetve földtudományból, akinek van érdemi mondanivalója a témában. A szóhasználat nem véletlen: magyar és nem magyarországi geográfiáról van szó, tehát a szerzők a Kárpát-medence különböző részein élnek és dolgoznak, az országhatárok ebben az esetben nem jelentettek akadályt.

Az eredmény páratlanul gazdag és friss, ugyanakkor egységes szemléletmóddal kidolgozott Kárpát-medence kép. A kötet kellően részletes a témában elmélyedni vágyók számára, de elég színes és érdekes ahhoz, hogy magával ragadja az egy-egy részlet iránt érdeklődőket, illetve az Akadémiai Kiadó kézikönyv sorozatának hűséges gyűjtőit is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dovenyi-a-karpat-medence-foldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave