Dövényi Zoltán (szerk.)

A Kárpát-medence földrajza


Felszínfejlődés és -alaktan

Az Észak-magyarországi régió földrajzi és természeti adottságai alapján az ország egyik legváltozatosabb térsége. Hazánk két nagy természetföldrajzi tájegységén helyezkedik el. Az Északi-középhegység a Duna Magyar-középhegységet áttörő völgyétől (Visegrádi-szoros) az északkeleti országhatáron átlépő Bodrog völgyéig légvonalban mintegy 200 km hosszanti kiterjedésű. Szélessége már korlátozottabb, általánosságban csak 30–40 km között váltakozik. Elhelyezkedése nyugat-délnyugat–észak-északkeleti irányú, miközben enyhén délnek öblösödő ívvel zárja le északról az Alföldnek a Dunától a Tiszáig terjedő területét (Somogyi 1998). Az alaktani határ korántsem húzható meg egyenesen a két nagy tájegységünk között. Helyenként ugyanis az Alföld öblözetei nyúlnak be a peremi hegyvonulatok közé, főként a különböző szélességű folyóvölgyek kapuiban, máshol a hegyvidék felől nyúlik előre félszigetszerű dombvonulat az Alföld síkjába. Itt mérhető az országban egy régión belül a legnagyobb felszíni magasságkülönbség: a Kékes 1014 m-es csúcsa és a Tisza menti Tokaj (tszf. 90 m) között. A függőleges tagoltság méreteire fényt vet a relatív relief (reliefenergia) mértéke. Így a reliefenergia a területen belül felülmúlja a 900 m-t. Ha a kistáji szintkülönbségeket vizsgáljuk, akkor igen nagy értékeket találunk a Börzsönyben (Csóványos–Ipoly-völgy: több mint 800 m), a Mátrában (Kékes–Mátraalja: több mint 850 m) és a Zempléni-hegységben (Nagy-Milic–Ronyva-völgy: 800 m). Egészében azonban a számos terjedelmes alacsony medence és a széles völgysíkok miatt az Észak-magyarországi-középhegységnek alig 40%-a (kb. 4000 km²) emelkedik 300 m-rel a tengerszint fölé (Somogyi 1998).

A Kárpát-medence földrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2012

ISBN: 978 963 059 802 6

Fél évszázados hiányt pótol a kötet, hiszen utoljára 1947-ben jelent meg a Kárpát-medencét mint egységes földrajzi teret leíró kézikönyv. Geográfusok nemzedékei voltak politikai nyomásra elzárva ettől a témától, majd további évtizedek kellettek az újrakezdett kutatások eredményeinek összegzéséig. A szerkesztők, ahogy az a Világföldrajz kézikönyv esetében is történt, kitárták a kaput, s megpróbáltak mindenkit bevonni a munkába a magyar geográfiából, illetve földtudományból, akinek van érdemi mondanivalója a témában. A szóhasználat nem véletlen: magyar és nem magyarországi geográfiáról van szó, tehát a szerzők a Kárpát-medence különböző részein élnek és dolgoznak, az országhatárok ebben az esetben nem jelentettek akadályt.

Az eredmény páratlanul gazdag és friss, ugyanakkor egységes szemléletmóddal kidolgozott Kárpát-medence kép. A kötet kellően részletes a témában elmélyedni vágyók számára, de elég színes és érdekes ahhoz, hogy magával ragadja az egy-egy részlet iránt érdeklődőket, illetve az Akadémiai Kiadó kézikönyv sorozatának hűséges gyűjtőit is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dovenyi-a-karpat-medence-foldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave