Dövényi Zoltán (szerk.)

A Kárpát-medence földrajza


A növényzet földrajzi elterjedése Erdélyben

Az erdőssztyepp az egyik legdrasztikusabban fogyatkozó növényzeti övet jelenti a Kárpát-medencében, melynek mára már csak apró maradványait találjuk meg, szétszórva az ország alföldi és hegylábi területein. Erdély területén leginkább a Bánáti-sík és a Körösök síkján jelentkezik, azoknak magasabb térszínein. Éghajlati körülményei az 500–600 mm évi átlag csapadékösszeg, 10 °C évi átlaghőmérséklet, jellegzetes talaja a kilúgzott (mészlepedékes) csernozjom, de gyakran találkozunk intrazonális talajokkal, mint például szikesek, öntéstalajok, homoktalajok, rendzinák. Az erdőssztyepp körvonala nagyon tagolt, átmenetet képez a sztyepp és a cseres-tölgyes öv között. Eredete vitatott: egyes kutatók szerint beerdősült sztyeppről lenne szó, mások viszont az ipari forradalom és a népességrobbanás következtében letarolt tölgyerdők helyén nőtt másodlagos sztyeppvegetációnak tartják. Társulásalkotó fás fajai a kocsányos tölgy (Quercus robur), molyhos tölgy (Quercus pubescens), a cserjeszintet a galagonya (Crataegus monogyna), a húsos som (Cornus mas), veresgyűrűs som (Cornus sanguinea), kökény (Prunus spinosa) alkotják. A lágyszárúak szintjét a sztyeppekre jellemző fűfélék teszik ki, erőteljes bánáti, szubmediterrán és illír hatással.

A Kárpát-medence földrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2012

ISBN: 978 963 059 802 6

Fél évszázados hiányt pótol a kötet, hiszen utoljára 1947-ben jelent meg a Kárpát-medencét mint egységes földrajzi teret leíró kézikönyv. Geográfusok nemzedékei voltak politikai nyomásra elzárva ettől a témától, majd további évtizedek kellettek az újrakezdett kutatások eredményeinek összegzéséig. A szerkesztők, ahogy az a Világföldrajz kézikönyv esetében is történt, kitárták a kaput, s megpróbáltak mindenkit bevonni a munkába a magyar geográfiából, illetve földtudományból, akinek van érdemi mondanivalója a témában. A szóhasználat nem véletlen: magyar és nem magyarországi geográfiáról van szó, tehát a szerzők a Kárpát-medence különböző részein élnek és dolgoznak, az országhatárok ebben az esetben nem jelentettek akadályt.

Az eredmény páratlanul gazdag és friss, ugyanakkor egységes szemléletmóddal kidolgozott Kárpát-medence kép. A kötet kellően részletes a témában elmélyedni vágyók számára, de elég színes és érdekes ahhoz, hogy magával ragadja az egy-egy részlet iránt érdeklődőket, illetve az Akadémiai Kiadó kézikönyv sorozatának hűséges gyűjtőit is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dovenyi-a-karpat-medence-foldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave