Dövényi Zoltán (szerk.)

A Kárpát-medence földrajza


A Pannon-medence termomechanikai modellje

A termomechanikai medencefejlődési modell első tesztterülete a Pannon-medence volt (2. ábra). Kiindulási adatrendszerét a szénhidrogén-kutató fúrásokból és szeizmikus mérésekből ismert medencekitöltő rétegsorok, a hőáramsűrűség-értékek, valamint a kéreg és litoszféra vastagsági adatai szolgáltatták. Ezekből arra lehetett következtetni, hogy a medencében a litoszféramegnyúlás iniciális fázisa a korai miocénben (eggenburgi és ottnangi) kezdődött, a középső miocénben (bádeni) érte el tetőpontját és a szarmata végére csengett le. Tehát a termikus fázis a szarmata vége óta tart (3. ábra). Az üledékvastagságok tekintetében a Kárpát-medence különböző részmedencéi lényegesen különböznek egymástól. A periferikus helyzetű medencerészeket (Bécsi-medence, Kárpátaljai-süllyedék és Erdélyi-medence) vastag kárpáti, bádeni és szarmata üledékek, kisebb vastagságú pannóniai és fiatalabb rétegek töltik ki. A Bécsi-medence és az Erdélyi-medence egyúttal hideg is, hőáramsűrűség-értékei kisebbek a kontinentális átlagnál. A belsőbb helyzetű medencerészeken (Dunántúl és a Nagyalföld) ezzel szemben a rétegsort a termális fázis során lerakódott vastag pannóniai és negyedidőszaki üledékek jellemzik, a hőáramsűrűségek pedig mindenütt jóval magasabbak a kontinentális átlagnál.

A Kárpát-medence földrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2012

ISBN: 978 963 059 802 6

Fél évszázados hiányt pótol a kötet, hiszen utoljára 1947-ben jelent meg a Kárpát-medencét mint egységes földrajzi teret leíró kézikönyv. Geográfusok nemzedékei voltak politikai nyomásra elzárva ettől a témától, majd további évtizedek kellettek az újrakezdett kutatások eredményeinek összegzéséig. A szerkesztők, ahogy az a Világföldrajz kézikönyv esetében is történt, kitárták a kaput, s megpróbáltak mindenkit bevonni a munkába a magyar geográfiából, illetve földtudományból, akinek van érdemi mondanivalója a témában. A szóhasználat nem véletlen: magyar és nem magyarországi geográfiáról van szó, tehát a szerzők a Kárpát-medence különböző részein élnek és dolgoznak, az országhatárok ebben az esetben nem jelentettek akadályt.

Az eredmény páratlanul gazdag és friss, ugyanakkor egységes szemléletmóddal kidolgozott Kárpát-medence kép. A kötet kellően részletes a témában elmélyedni vágyók számára, de elég színes és érdekes ahhoz, hogy magával ragadja az egy-egy részlet iránt érdeklődőket, illetve az Akadémiai Kiadó kézikönyv sorozatának hűséges gyűjtőit is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dovenyi-a-karpat-medence-foldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave