Dövényi Zoltán (szerk.)

A Kárpát-medence földrajza


Társadalmi-gazdasági környezet

A magyar, német, szlovén (vend), horvát (szlavón) etnikum és nyelv találkozási helyének, határvédelmi (gyepű) övezetnek számító terület a középkorban keleti és nyugati irányból népesült be. A magyarok a 10–11. században az Őrségben (Őrihodos) és Alsólendva környékén, a szlovének a Hahót (későbbi nevükön Bánffy) család 12–13. századi telepítései következtében a Vendvidéken (túlnyomórészt Felsőlendva és Muraszombat vidékén) találtak nagy számban otthonra. Az elmúlt fél évezred háborús időszakaiban a félreesőbb fekvésű dombvidéki tájak, a békés évszázadokban a szántóföldi művelésre alkalmasabb, kedvezőbb forgalmi fekvésű síksági területek népessége gyarapodott. Elsősorban a fokozódó elvándorlás eredményeként a dombsági területek népessége 1910 óta folyamatosan csökken. A 2002-es népszámlálás szerint a Muravidék népességszáma 82 359 fő, akiknek 85%-a szlovén, 6,6%-a magyar, 1,1%-a horvát nemzetiségű. A terület 176 települése közül 159-ben a lakosság többsége ma már szlovénnek számít. A muravidéki szlovének 73,6%-a az alföldi jellegű területeken él, ahol a legnépesebb közösségeik is fellelhetők: Muraszombat (10 837 szlovén), Belatinc (2104), Alsólendva (1982), Adorjánfalva (1545). Az 1910-ben még a muravidéki szlovének 46%-ának otthont adó északi, aprófalvas, elmaradott Vasi-hegyhát 1910–2002 között (többnyire evangélikus) szlovén lakosságának 40%-át elvesztette, ugyanakkor a vidék elsődleges központja, Muraszombat népessége 4,5-szeresére duzzadt.

A Kárpát-medence földrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2012

ISBN: 978 963 059 802 6

Fél évszázados hiányt pótol a kötet, hiszen utoljára 1947-ben jelent meg a Kárpát-medencét mint egységes földrajzi teret leíró kézikönyv. Geográfusok nemzedékei voltak politikai nyomásra elzárva ettől a témától, majd további évtizedek kellettek az újrakezdett kutatások eredményeinek összegzéséig. A szerkesztők, ahogy az a Világföldrajz kézikönyv esetében is történt, kitárták a kaput, s megpróbáltak mindenkit bevonni a munkába a magyar geográfiából, illetve földtudományból, akinek van érdemi mondanivalója a témában. A szóhasználat nem véletlen: magyar és nem magyarországi geográfiáról van szó, tehát a szerzők a Kárpát-medence különböző részein élnek és dolgoznak, az országhatárok ebben az esetben nem jelentettek akadályt.

Az eredmény páratlanul gazdag és friss, ugyanakkor egységes szemléletmóddal kidolgozott Kárpát-medence kép. A kötet kellően részletes a témában elmélyedni vágyók számára, de elég színes és érdekes ahhoz, hogy magával ragadja az egy-egy részlet iránt érdeklődőket, illetve az Akadémiai Kiadó kézikönyv sorozatának hűséges gyűjtőit is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dovenyi-a-karpat-medence-foldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave