Náray-Szabó Gábor (szerk.)

Kémia


A szerkezeti képlet

A molekulákban az atomok nem véletlenszerűen, hanem meghatározott rendben kapcsolódnak egymáshoz. Friedrich August Kekulé német kémikus 1858-ban fejtette ki a szerves vegyületek szerkezetére vonatkozó alapvető elméletét, amely szerint ezekben a vegyületekben a szénatomok egymáshoz kötődhetnek. Az elmélet fokozatosan fejlődött és elvezetett a szerkezeti képlethez, mely atomokból és a közöttük lévő kémiai kötésekből áll. A kötések viszonylag állandók, kisebb behatások következtében nem szakadnak fel, lényegében a molekula állandó vázát alkotják. A szerkezeti képlet sokat elárul egy molekula tér- és elektronszerkezetéről és kémiai tulajdonságairól, néhány molekula szerkezeti képlete az 1.1.2. ábrán látható. A metánban pl. a szénatomhoz négy hidrogénatom kapcsolódik, a C—H kötések egyenértékűek, egymástól nem különböztethetők meg, azonos bennük a szén- és hidrogénatomok távolsága (109 pm), felszakításukhoz ugyanakkora energia szükséges. A C—H kötés azonban nemcsak a metánban, hanem például a ciklohexánban is előfordul, és a tapasztalat szerint a metánéhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. A 4-klór-3-metilbut-l-én pl. 9 C—H, 3 C—C, egy-egy C=C és C—Cl kötésből áll. A C—C, illetve C=C kapcsolatot egyes, illetve kettős kötésnek nevezzük, ismerünk hármas kötést is, ezt a két szénatom közé húzott hármas vonallal jelöljük: C≡C. A kémiai kötésekről az 1.2.68. alfejezetekben lesz szó részletesebben. A molekulák számos tulajdonsága egy vagy több kötéshez rendelhető, és jó közelítéssel független attól, hogy ezek a kötések milyen molekulában fordulnak elő, vagyis milyen a környezetük. Ilyen átvihető tulajdonság pl. kötés hossza, vagyis a kötésben lévő atomok magjainak távolsága, néhány adatot az 1.1.1. táblázatban tüntettünk fel. A kötéshosszak jó közelítéssel átvihetők egyik molekuláról a másikra, például a C—H egyes kötés hossza a metánban 109,2, az etánban 109,6, az eténben 108,5, az etinben 106,1, a formaldehidben pedig 111,6 pm.
1.1.2. ábra Néhány egyszerű molekula szerkezeti képlete
1.1.1. táblázat Fontosabb kötéshosszak (pm)
Kötés
Kötéshossz
Kötés
Kötéshossz
H—H
74
C—N
147
C—H
109
C—O
143
N—H
101
C—N
130
O—H
96
C=O
122
F—H
92
C—Cl
177
Cl—H
127
C—S
182
C—C
154
C=S
160
C=C
134
O—O
148
C≡C
121
S—S
205

Kémia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 059 817 0

A kémia mindennapi életünk része. A molekulák tudományaként azért játszik központi szerepet, mert túlnyomórészt ezekből az apró részecskékből épül fel a bennünket körülvevő világ. Akár az egészségről, gyógyításról, környezetvédelemről, táplálkozásról, közlekedésről van szó, kémiai rendszerekkel és problémákkal találkozunk.

Az Akadémiai Kézikönyv-sorozat első és egyik legsikeresebb tagja módszeresen, kevés képlettel, de sok ábrával, közérthetőségre törekedve tárgyalja a kémiát. Az olvasó - legyen akár egyetemista, középiskolás vagy egyszerűen csak érdeklődő - így könnyen áttekintheti a tudományág összességében bonyolult szerkezetét. A szerzők a lexikonok, a tankönyvek és a szakkönyvek legelőnyösebb tulajdonságait gyúrták egybe, és így a kötet az elvek bemutatása mellett olyan fontos adatokat is tartalmaz, amelyekre nap mint nap szükségünk lehet.

Az utóbbi évtizedek talán legolvasottabb kémiakönyve a teljességre való törekvés jegyében a hagyományos részterületek (általános, fizikai, szervetlen, szerves kémia) mellett a biokémia, az ipari technológia, a környezettudomány és a földtudomány izgalmas molekuláris vonatkozásaival is foglalkozik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/naray-szabo-kemia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave