Náray-Szabó Gábor (szerk.)

Kémia


Kémiai kötések típusai

A makroszkopikus világban megtalálható vegyületek atomjai között különböző kölcsönhatások működnek. Általában erős, ún. elsődleges kötések tartják össze az atomokat (a magokat és a körülöttük elhelyezkedő elektronokat), ezzel szemben az ún. másodlagos kötések gyengébbek, és legtöbbször az elsődleges (kovalens) kötésekkel összetartott molekulák, illetve szabad nemesgázatomok kapcsolódásáért felelősek. Mind az elsődleges, mind a másodlagos kötések alapvetően elektrosztatikus természetűek. Legfontosabb a kovalens kötés (l. 1.2.6. alfejezet), ilyen van a legtöbb fajta molekulában. A kovalens kötések irányítottak. Ezen azt értjük, hogy a kötést jellemző erőtér erősen anizotrop, a kötésben lévő atomokra bizonyos irányokban lényegesen nagyobb erők hatnak, mint másokban. Például a H3C−CH3 összetételű etánmolekulában viszonylag csekély energia szükséges a két CH3-csoport egymáshoz viszonyított elforgatásához, ugyanakkor rendre egy-egy nagyságrenddel nagyobb a H—C—H szög, illetve a H—C távolság megváltoztatásához. A C—H kötés irányában tehát jóval nagyobb erő hat, mint arra merőlegesen. A kovalens kötés viszonylag erős, a kötési energia 100 és 1000 kJ/mol között változik.

Kémia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 059 817 0

A kémia mindennapi életünk része. A molekulák tudományaként azért játszik központi szerepet, mert túlnyomórészt ezekből az apró részecskékből épül fel a bennünket körülvevő világ. Akár az egészségről, gyógyításról, környezetvédelemről, táplálkozásról, közlekedésről van szó, kémiai rendszerekkel és problémákkal találkozunk.

Az Akadémiai Kézikönyv-sorozat első és egyik legsikeresebb tagja módszeresen, kevés képlettel, de sok ábrával, közérthetőségre törekedve tárgyalja a kémiát. Az olvasó - legyen akár egyetemista, középiskolás vagy egyszerűen csak érdeklődő - így könnyen áttekintheti a tudományág összességében bonyolult szerkezetét. A szerzők a lexikonok, a tankönyvek és a szakkönyvek legelőnyösebb tulajdonságait gyúrták egybe, és így a kötet az elvek bemutatása mellett olyan fontos adatokat is tartalmaz, amelyekre nap mint nap szükségünk lehet.

Az utóbbi évtizedek talán legolvasottabb kémiakönyve a teljességre való törekvés jegyében a hagyományos részterületek (általános, fizikai, szervetlen, szerves kémia) mellett a biokémia, az ipari technológia, a környezettudomány és a földtudomány izgalmas molekuláris vonatkozásaival is foglalkozik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/naray-szabo-kemia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave