Sav-bázis reakciók

Az előző alfejezetben szó volt a víz autoionizációjáról, mely az egyik legfontosabb kémiai folyamat, ugyanis ez a rendkívül gyakori sav-bázis reakciók alapja. A „sav” elnevezés az anyagok savanyú ízéből ered, savas pl. az ecet, a citromlé vagy a gyomorsav. A „bázis” szót a francia Guillaume François Rouelle (1703–1770) vezette be a XVIII. században az arab eredetű szóval alkáliáknak nevezett anyagok (magyarul: lúgok, pl. ammónia, oltott mész) elnevezésére. Ezek az anyagok a bőrre jutva azt csúszóssá teszik, mint a szappan. Ősi tapasztalat, hogy a savak és bázisok egyaránt maró anyagok, de keveredve egymást semlegesítik, sók keletkeznek és a maró hatás megszűnik. Ez történik pl. a hidrogén-klorid és a nátriumhidroxid vizes oldatának kölcsönhatása során:

search

Tartalomjegyzék

• KÉMIA
• Impresszum
• Előszó
• chevron_right1. Alapelvek
  • chevron_right1.1. Alapfogalmak
    • 1.1.1. A kémia tárgya
    • 1.1.2. Atomok és molekulák
    • 1.1.3. A szerkezeti képlet
    • 1.1.4. A kémiai anyagmennyiség
    • 1.1.5. Fázisok: az anyag megjelenési formái
    • 1.1.6. Kémiai változások
    • 1.1.7. Ajánlott irodalom
  • chevron_right1.2. Atomok és molekulák szerkezete
    • 1.2.1. Atomok energetikája
    • 1.2.2. Az atomok kvantummechanikai leírása
    • 1.2.3. Atomok felépítése: a hidrogénatom
    • 1.2.4. Többelektronos atomok elektronszerkezete
    • 1.2.5. Az atomok periódusos rendszere
    • 1.2.6. Kétatomos molekulák elektronszerkezete
    • 1.2.7. Többatomos molekulák elektronszerkezete
    • 1.2.8. Kémiai kötések típusai
    • 1.2.9. Molekulák térszerkezete
    • 1.2.10. Ajánlott irodalom
  • chevron_right1.3. Makroszkopikus anyagok szerkezete
    • 1.3.1. Gázok
    • 1.3.2. Folyadékok
    • 1.3.3. Kristályok
    • 1.3.4. Folyadékkristályok
    • 1.3.5. Polimerek
    • 1.3.6. Amorf szilárd anyagok
    • 1.3.7. Kőzetek
    • 1.3.8. Határfelületek
    • 1.3.9. Kolloid rendszerek
    • 1.3.10. Ajánlott irodalom
  • chevron_right1.4. Kémiai termodinamika
    • 1.4.1. A belső energia és az entalpia
    • 1.4.2. Az entrópia
    • 1.4.3. A termodinamika főtételei
    • 1.4.4. Hőerőgépek, hűtőgépek és hőszivattyúk
    • 1.4.5. Ajánlott irodalom
  • chevron_right1.5. Egyensúly és változás kémiai rendszerekben
    • 1.5.1. A kémiai potenciál és az aktivitás
    • 1.5.2. Ideális és reális elegyek
    • 1.5.3. Fázisegyensúlyok
    • 1.5.4. Híg oldatok fázisegyensúlyai
    • 1.5.5. Kémiai reakciók egyensúlya
    • 1.5.6. Kémiai reakciók energetikája
    • 1.5.7. Ajánlott irodalom
  • chevron_right1.6. Kémiai reakciók sebessége
    • 1.6.1. A reakciósebesség
    • 1.6.2. Reakciók mechanizmusa
    • 1.6.3. Reakciósebességi egyenletek
    • 1.6.4. Katalízis és inhibíció
    • 1.6.5. Ajánlott irodalom
• chevron_right2. Anyagok
  • chevron_right2.1. A szén vegyületei
    • 2.1.1. Telített szénhidrogének
    • 2.1.2. Telítetlen szénhidrogének
    • 2.1.3. Aromás szénhidrogének
    • 2.1.4. Halogénezett szénhidrogének
    • 2.1.5. Alkoholok, fenolok, éterek
    • 2.1.6. Oxovegyületek
    • 2.1.7. Karbonsavak és karbonsavszármazékok
    • 2.1.8. Nitrogéntartalmú szénvegyületek
    • 2.1.9. Heterociklusos vegyületek
    • 2.1.10. Szerves kénvegyületek
    • 2.1.11. Az élet vegyületei
    • 2.1.12. Gyógyszerek és más hatóanyagok
    • 2.1.13. Ajánlott irodalom
  • chevron_right2.2. A hidrogén és az s-mező elemei
    • 2.2.1. Általános elvek
    • 2.2.2. A hidrogén és vegyületei
    • 2.2.3. Az 1. csoport: alkálifémek: Li, Na, K, Rb, Cs, Fr
    • 2.2.4. A 2. csoport: alkáliföldfémek: Be, Mg, Ca, Sr, Ba, Ra
    • 2.2.5. Ajánlott irodalom
  • chevron_right2.3. A p-mező elemei és vegyületeik
    • 2.3.1. Általános elvek
    • 2.3.2. A 13. csoport elemei: B, Al, Ga, In, Tl
    • 2.3.3. A 14. csoport elemei: C, Si, Ge, Sn, Pb
    • 2.3.4. A 15. csoport elemei: N, P, As, Sb, Bi
    • 2.3.5. A 16. csoport elemei: O, S, Se, Te, Po
    • 2.3.6. A17. csoport elemei: F, Cl, Br, I, At
    • 2.3.7. A 18. csoport elemei, a nemesgázok: He, Ne, Ar, Kr, Xe, Rn
    • 2.3.8. Ajánlott irodalom
  • chevron_right2.4. Az átmenetifémek
    • 2.4.1. Általános elvek
    • 2.4.2. Az 1. átmenetifémsor elemei és fontosabb vegyületeik
    • 2.4.3. A 12. csoport elemei: Zn, Cd, Hg
    • 2.4.4. A 2. és 3. átmenetifémsor néhány fontosabb eleme
    • 2.4.5. Átmenetifém-komplexek
    • 2.4.6. Fémorganikus vegyületek
    • 2.4.7. Ajánlott irodalom
  • chevron_right2.5. Mindennapi használati anyagok
    • 2.5.1. Szintetikus polimerek
    • 2.5.2. Módosított természetes anyagok
    • 2.5.3. Fémötvözetek
    • 2.5.4. Szilikátipari termékek
    • 2.5.5. Ajánlott irodalom
• chevron_right3. Átalakulások
  • chevron_right3.1. Kémiai reakciók
    • 3.1.1. Reakciók vizes oldatban
    • 3.1.2. Sav-bázis reakciók
    • 3.1.3. Redoxireakciók
    • 3.1.4. Szubsztitúció telített szénatomon
    • 3.1.5. Aromás nukleofil szubsztitúció
    • 3.1.6. Nukleofil szubsztitúció karbonil-szénatomon
    • 3.1.7. Aromás elektrofil szubsztitúció
    • 3.1.8. Gyökös szubsztitúció
    • 3.1.9. Addíciós reakciók
    • 3.1.10. Eliminációs reakciók
    • 3.1.11. Szerves vegyületek oxidációs és redukciós reakciói
    • 3.1.12. Átrendeződéses reakciók
    • 3.1.13. Polimerizációs reakciók
    • 3.1.14. Ajánlott irodalom
  • chevron_right3.2. Katalízis
    • 3.2.1. Homogén katalízis
    • 3.2.2. Heterogén katalízis
    • 3.2.3. Enzimkatalízis és biológiai szabályozás
    • 3.2.4. Ajánlott irodalom
  • chevron_right3.3. Életfolyamatok
    • 3.3.1. Anyagcsere
    • 3.3.2. Az információátadás molekuláris mechanizmusa
    • 3.3.3. Rekombináns DNS-technológia, a génsebészet alapjai
    • 3.3.4. Gyógyszerhatás
    • 3.3.5. Ajánlott irodalom
  • chevron_right3.4. Ipari folyamatok
    • 3.4.1. Technológiai alapműveletek
    • 3.4.2. Kőolaj-finomítás
    • 3.4.3. Szerves intermedierek
    • 3.4.4. Műtrágyák
    • 3.4.5. Zöldkémia
    • 3.4.6. Ajánlott irodalom
• chevron_right4. Kölcsönhatások
  • chevron_right4.1. Fény
    • 4.1.1. A fény viselkedése anyagi közegben
    • 4.1.2. Atomspektroszkópia
    • 4.1.3. Molekulaspektroszkópia
    • 4.1.4. Optikai aktivitás
    • 4.1.5. Fotoelektron-spektroszkópia
    • 4.1.6. Röntgendiffrakció
    • 4.1.7. Fotokémia
    • 4.1.8. Sugárkémia
    • 4.1.9. Ajánlott irodalom
  • chevron_right4.2. Elektromos tér
    • 4.2.1. Vezetők és szigetelők elektromos térben
    • 4.2.2. Galváncellák
    • 4.2.3. Elektródfolyamatok
    • 4.2.4. Korrózió
    • 4.2.5. Ajánlott irodalom
  • chevron_right4.3. Mágneses tér
    • 4.3.1. Mágnesesség
    • 4.3.2. Mágneses magrezonancia-spektroszkópia
    • 4.3.3. Ajánlott irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 059 817 0

A kémia mindennapi életünk része. A molekulák tudományaként azért játszik központi szerepet, mert túlnyomórészt ezekből az apró részecskékből épül fel a bennünket körülvevő világ. Akár az egészségről, gyógyításról, környezetvédelemről, táplálkozásról, közlekedésről van szó, kémiai rendszerekkel és problémákkal találkozunk.

Az Akadémiai Kézikönyv-sorozat első és egyik legsikeresebb tagja módszeresen, kevés képlettel, de sok ábrával, közérthetőségre törekedve tárgyalja a kémiát. Az olvasó - legyen akár egyetemista, középiskolás vagy egyszerűen csak érdeklődő - így könnyen áttekintheti a tudományág összességében bonyolult szerkezetét. A szerzők a lexikonok, a tankönyvek és a szakkönyvek legelőnyösebb tulajdonságait gyúrták egybe, és így a kötet az elvek bemutatása mellett olyan fontos adatokat is tartalmaz, amelyekre nap mint nap szükségünk lehet.

Az utóbbi évtizedek talán legolvasottabb kémiakönyve a teljességre való törekvés jegyében a hagyományos részterületek (általános, fizikai, szervetlen, szerves kémia) mellett a biokémia, az ipari technológia, a környezettudomány és a földtudomány izgalmas molekuláris vonatkozásaival is foglalkozik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/naray-szabo-kemia//