Náray-Szabó Gábor (szerk.)

Kémia


Homogén katalízis

Homogén katalízisről akkor beszélünk, ha a katalizátor a reakcióeleggyel azonos (gáz- vagy leggyakrabban folyadék-) fázisban van jelen. A folyadékfázist bármely, a reakció hőmérsékletén folyadék állapotú anyag alkothatja. A leggyakrabban használt anyagok a szénhidrogének (pl. alkánok és aromások, l. 2.1.13. alfejezet), melyek tartalmazhatnak heteroatomokat (pl. alkoholok, éterek, savak, aminok és amidok, fluorokarbonok stb., l. 2.1.48. alfejezet), a víz és a különböző szerves vagy szervetlen sók, melyek szobahőmérsékleten folyékony állapotúak (ionos folyadékok). A folyadékfázisban működő rendszerekben a katalizátor oldott állapotú, aminek következtében a reakció lejátszódásához a kiindulási anyagoknak is oldott állapotban kell lenniük. Így, ha gáz halmazállapotú szubsztrátum is részt vesz a reakcióban, olyan mértékű érintkezést kell biztosítani a gáz- és a folyadékfázisok között, hogy a reakció sebességét az oldatban lejátszódó katalitikus reakció és ne a gáz halmazállapotú szubsztrátum gázfázisból a folyadékfázisba való átmenete határozza meg. Két nem vagy kevéssé elegyedő folyadék esetében kétfázisú katalízisről beszélünk, amikor az egyik a katalizátorfázis, a másik a termékfázis. A katalizátor olyan oldhatóságot biztosító csoportot vagy csoportokat kell hogy tartalmazzon, amelyek biztosítják, hogy a katalizátor jól oldódjék a katalizátorfázisban és nem vagy csekély mértékben oldódjék a termékfázisban, így az utóbbitól könnyen elválaszthatóvá váljék. Például a vízben működő katalizátorok karboxil-, alkohol- vagy szulfonsavcsoportokat tartalmazhatnak (l. 3.2.3. ábra). A folyadék- és gázfázis mellett még szuperkritikus fázisban lévő anyag, mint például szuperkritikus szén-dioxid is szerepelhet reakcióközeg gyanánt. A szuperkritikus állapotban a nyomás és a hőmérséklet is meghaladja a kritikus értéket, így az 1.5.1. ábrán a kritikus pont fölött és attól jobbra elhelyezkedő térrészbe eső paraméterek jellemzik. Egyrészt az anyag kondenzált állapotban van, mintha folyadék lenne, ugyanakkor a gáz tulajdonságait is mutatja, emiatt kiváló oldószer.
3.2.3. ábra Kétfázisú katalízis sematikus menete. A és B a kiindulási anyagok, T a termék

Kémia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 059 817 0

A kémia mindennapi életünk része. A molekulák tudományaként azért játszik központi szerepet, mert túlnyomórészt ezekből az apró részecskékből épül fel a bennünket körülvevő világ. Akár az egészségről, gyógyításról, környezetvédelemről, táplálkozásról, közlekedésről van szó, kémiai rendszerekkel és problémákkal találkozunk.

Az Akadémiai Kézikönyv-sorozat első és egyik legsikeresebb tagja módszeresen, kevés képlettel, de sok ábrával, közérthetőségre törekedve tárgyalja a kémiát. Az olvasó - legyen akár egyetemista, középiskolás vagy egyszerűen csak érdeklődő - így könnyen áttekintheti a tudományág összességében bonyolult szerkezetét. A szerzők a lexikonok, a tankönyvek és a szakkönyvek legelőnyösebb tulajdonságait gyúrták egybe, és így a kötet az elvek bemutatása mellett olyan fontos adatokat is tartalmaz, amelyekre nap mint nap szükségünk lehet.

Az utóbbi évtizedek talán legolvasottabb kémiakönyve a teljességre való törekvés jegyében a hagyományos részterületek (általános, fizikai, szervetlen, szerves kémia) mellett a biokémia, az ipari technológia, a környezettudomány és a földtudomány izgalmas molekuláris vonatkozásaival is foglalkozik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/naray-szabo-kemia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave