Nyomárkay István

Szláv szomszédaink


Bevezetés. A közép-európai népek szellemi rokonsága

Az alcímet Hadrovics Lászlótól, egykori professzoromtól kölcsönöztem, aki tanáromból tanítómesterem, majd atyai jó barátom lett. A közép-európai népek szellemi rokonságáról adta közre tanulmányát 1989-ben egy gyűjteményes kötetben. A nemzetközi kutatások jelenlegi iránya azt mutatja, hogy a téma megjelölésében és felvázolásában Hadrovics László a jövőbe látott. 2010-ben jelent meg ugyanis a Handbuch der Eurolinguistik („Az eurolingviszika kézikönyve”) impozáns kötete, amelynek tanulmányai az ő gondolatainak folytatását, sőt részletes kibontását tartalmazzák. Az eurolingvisztika – az európai nyelvészet – fő céljaként a kötet szerzői az európai kulturális identitás és a soknyelvűség megjelenési formáinak kutatását jelölik meg, továbbá szorgalmazzák az egyes nyelvcsaládok tagjai közötti és egymás nyelvén folyó kommunikációt – azzal a megjegyzéssel, hogy így talán az angol nyelv abszolút uralmát is ellensúlyozni lehet. Az egyes tanulmányok részletesen foglalkoznak a nyelvi kontaktusok elméletével és gyakorlatával. Több szerzőnél is kiemelt szerepet kap az európai nyelvekre gyakorolt több évszázados latin hatás elemzése. A nyelvek közötti kölcsönhatások az itt élő népek szorosabb vagy lazább egymás mellett éléséből fakadnak, így erősítik az európai és – vele együtt – a nemzeti identitástudatot is. Az európai identitás talán túlságosan is elvontnak tűnő fogalmát nagyon pontosan határozta meg Gadamer, aki szerint ennek az azonosságtudatnak és szellemi hovatartozásnak az az alapja, hogy csak Európában alakultak ki az emberi tudásnak és tudásvágynak olyan mély kifejezési formái, mint a vallás, a filozófia, a művészet és a tudomány.

Szláv szomszédaink

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 130 1

Vajon ismerjük-e szomszédainkat: a horvátokat, szerbeket, szlovénokat, szlovákokat és ukránokat? Hogyan fejlődtek a szláv nyelvek? Hol volt a szlávok őshazája? Értjük-e, ha egy szláv vendégünk uzsonnára cseresznyét, vacsorára pecsenyét kér? És értik-e a szlávok, ha azt mondjuk: „Az ország érseke a sátorban virraszt"? Hogyan látnak minket szláv szomszédaink? És mi hogyan látjuk őket?

A Pont könyvek sorozat új darabja, a Szláv szomszédaink érthető és logikus válaszokkal szolgál, határozott pontokat téve a kérdőjelek helyére.

Hivatkozás: https://mersz.hu/nyomarkay-szlav-szomszedaink//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave