Nyomárkay István

Szláv szomszédaink


Legkorábbi kapcsolataink a szláv nyelvekkel. Szláv jövevényszavaink

A honfoglalás kori Magyarországon jelentős szláv népesség élt. A szlávok lakó-, illetve települési helyeire elsősorban történeti, nyelvészeti és régészeti adatok alapján következtethetünk. Történeti bizonyítéknak a hazai és külföldi források adatai tekinthetők, ezek viszont csak a kisebb területeken elszórtan élő szlávokra vonatkoznak. A régészeti bizonyítékok Kniezsa István megállapítása szerint csupán igen kis mértékben használhatók, mivel a szlávok emlékei nem különböztethetők meg egyértelműen a többi itt lakó népétől úgy, mint például a honfoglaló magyarokéitől. Ennek oka, hogy a szlávok kultúrája a 10–11. században különböző jelleget mutatott az egyes területek szerint, és sok esetben közeli rokonságban állt az adott területen élő más népek kultúrájával.

Szláv szomszédaink

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 130 1

Vajon ismerjük-e szomszédainkat: a horvátokat, szerbeket, szlovénokat, szlovákokat és ukránokat? Hogyan fejlődtek a szláv nyelvek? Hol volt a szlávok őshazája? Értjük-e, ha egy szláv vendégünk uzsonnára cseresznyét, vacsorára pecsenyét kér? És értik-e a szlávok, ha azt mondjuk: „Az ország érseke a sátorban virraszt"? Hogyan látnak minket szláv szomszédaink? És mi hogyan látjuk őket?

A Pont könyvek sorozat új darabja, a Szláv szomszédaink érthető és logikus válaszokkal szolgál, határozott pontokat téve a kérdőjelek helyére.

Hivatkozás: https://mersz.hu/nyomarkay-szlav-szomszedaink//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave