Ha kissé tágítjuk a kört, és nem csak a közép (kelet)-európai nyelveket vesszük tekintetbe, több olyan szóra és kifejezésre figyelhetünk fel, amelyek azonos vagy legalábbis nagyban hasonló világképen, a valóság rokon gondolkodást tükröző szemléletén alapulnak. Alapjában véve ebben áll a már említett „szellemi rokonság”. Vegyünk egy példát: vonat szavunk ’vasúti szerelvény’ jelentésben először 1840-ben fordul elő. Ez a jelentés a német Zug mintájára alakult ki, és a húzás, a vonás cselekvésének, történésének, tehát annak a funkciónak a képe dominál, amelyet a vonat ellát. A vonathoz és a Zughoz hasonló szemléleten alapul a cseh és a horvát vlak is, amely szintén a ’húz, von’ jelentésű igéből képződött. A csehben és a horvátban azonos szláv szó, a magyarral együtt német mintát követ, azaz a minta- vagy utánzott nyelv világképe húzódik meg mögöttük. (Megjegyzendő, hogy mind a német, mind a magyar szó a konkrét cselekvés jelentésében korábban is használatos volt. A huzatot kissé régiesen néha ma is „légvonat”-nak nevezik. Aki sokat iszik és mohón, arra azt mondjuk, hogy „jó cúgja van” stb.). Látszólag más, konkrétabb szemléleti hátterű az orosz vagy a szerb nyelv ’vonat’ jelentésű szava, az eredetileg ’szekér’ jelentésű voz. Ebben az esetben a minta valószínűleg a francia train volt, amely a traîner ’húz’ igéből alakult ki, végső forrása pedig az ugyancsak ’húz, von’ jelentésű latin traho. Egyfelől jól látszik tehát a német–magyar–cseh–horvát, másfelől a francia–orosz „szellemi rokonság”. Persze az oroszban ’vonat’ jelentésben ma пoeзд használatos, amelyben egy cselekvés, egy folyamat, az utazás képzete fejeződik ki. Vegyünk még egy konkrét példát, az ’ablak’ megnevezését. Az európai nyelvek többségében az ablak nem más, mint ’falba vájt nyílás’. Ez a jelentése a latin fenestra, a német Fenster, a francia fenêtre, a szláv oblok, a magyar ablak szavaknak. Az angol window metaforikus, mivel eredeti jelentése ’windauge’ (’a szél, a levegő [érzékelésére szolgáló] szem’), amely már az ablak tényleges funkciójára, nevezetesen a látásra, a kilátásra is utal. Ugyanez a szemlélet rejlik a horvát és szerb prozor mögött, amelynek alapigéje a ’lát, átlát’ jelentésű (pro)zrěti.