Csomasz Tóth Kálmán, Ferenczi Ilona (sajtó alá rendező)

A XVI. század magyar dallamai


Bevezetés

A régi magyar verses irodalom, különösen a XVI. századi énekköltészet rendszeres tanulmányozásának alapvető fontosságára először Toldy Ferenc hívta fel a figyelmet azzal, hogy összefoglaló irodalomtörténeti munkáiban ezeknek a korszakoknak az irodalmából indult ki.1 Tudományos munkásságának egyik legfontosabb része a régi magyar irodalom forrásainak búvárlása és a velük foglalkozó kutatómunka megszervezése volt. Művét e téren kezdettől fogva kitűnő munkatársak, tanítványok és utódok folytatták, akik közül elég csak a legkiválóbbak: Erdélyi János, Szilády Áron, Erdélyi Pál, Dézsi Lajos, Horváth Cyrill és Horváth János nevét említenünk. Közülük Szilády és befejező részében Dézsi, valamint az I. kötet újabb kiadását (1921) tekintve Horváth Cyrill munkájának gyümölcse a Régi Magyar Költők Tára (I–VIII. 1877–1930), a későközépkori kódexek magyar nyelvű verses szövegeitől kezdve 1570 tájáig készült verseink összefoglaló, tudományos igényű kiadása. Az időbeli határvonal nem egészen pontos, mert a szerkesztők a név szerint ismert vagy tisztázott szerzők legkorábbi jelentkezésének időrendjében haladnak, s így a gyűjtemény utolsó köteteiben szerepel néhány viszonylag késői darab, de hiányoznak belőle szép számmal az 1560 körüli esztendők nemegyszer jelentékeny értékű énekei. Ezek ugyan túlnyomórészt megtalálhatók az egyházi népénekeskönyvekben és más vallásos és világi tartalmú egykorú kéziratos gyűjteményekben, de a pontosabb, betűhív közlésmód és újabb jegyzetek tekintetében egyaránt új kiadásra érett Szilády-Dézsi-anyag kívánatos publikációja, vagy akár tovább folytatása esetében sem lenne helyes őket egyszerűen figyelmen kívül hagyni, mert nélkülük a XVI. század költői anyagának kritikai kiadása semmiként sem tekinthető teljesnek. De ezeken az énekeken kívül nem található meg a félben maradt gyűjteményben a késő XVI. századi históriás énekek egész sora sem. Ennek a hiánynak pótlása pedig mindenképpen a legmúlhatatlanabb feladatok közé tartozik.

A XVI. század magyar dallamai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 052 6

A 2017-es második kiadás gerincét továbbra is az 1958-as kiadás alkotja, ellenben a megnövekedett terjedelem miatt az anyagot két kötetre osztottuk. Az első kötetben foglalnak helyet Csomasz Tóth Kálmán tanulmányai, az énekek változtatás nélküli közreadása, valamint a versszakformák és sorvégzők mutatója. Bár a bővítéseket többnyire a második kötet tartalmazza, az első kötet XI. tanulmányfejezetében Csomasz Tóth Kálmán három újabb tanulmánya is helyet kapott: kettő a Huszár Gál 1560-as énekeskönyvéről, egy a Gálszécsi énekeskönyvnek az 1958-as kiadás után megtalált prágai töredékéről. A Huszár Gál énekeskönyvről készült tanulmányban az énekeket fakszimilében közöljük, hogy a szerkesztőnek a második kötetben javasolt dallam-értelmezését ennek alapján ellenőrizhesse az olvasó.

Az első kötet végén és a második kötet elején egy-egy táblázat, egy előre mutató és egy visszautaló igazítanak el az 1958-as első és a 2017-es második átdolgozott kiadás sorszámai között. Az első kötetben közölt tanulmányok dallamutalása, valamint a második kötet szöveg- és dallamjegyzeteinek utalásai kizárólag az első kötet dallamközléseinek sorszámaira vonatkoznak. Ennek következtében a táblázatok igénybe vétele elengedhetetlen a két kötet használatához.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csomasz-ferenczi-a-xvi-szazad-magyar-dallamai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave