Fenyő István

Az irodalom respublikájáért

Irodalomkritikai gondolkodásunk fejlődése 1817-1830


Polgári nemzetté válás és az irodalom

Ha az 1810-es—20-as évtizednek egyik legtöbbet emlegetett irodalmi eszméje Magyarországon az eredetiség volt, úgy bizonyosan a nemzeti irodalom gondolata volt a másik. A történeti fejlődés szükségszerűségei folytán ez idő tájt a hazai szellemi életben fokozottan előtérbe került a nemzeti sajátosságok tükröztetése, az önálló nemzeti alkat karakterének érvényesítése. Ebben a folyamatban — párhuzamosan a szépirodalom előrehaladó önállósulásával, tudománytól való elválásával — elsőrangú feladatkör és funkció várt az irodalomra. A polgári nemzette válás felgyorsuló folyamata, a kialakuló új nemzetértelmezés jellegzetességei, a polgári átalakulás hazai viszonyai nagymértékben befolyásolták az irodalmi gondolkodás hazai útját. Ennek révén irodalmunkban az eredetiség művészi programja jórészt a nemzeti eszmével, a nemzeti jelleg érvényesítésének követelményével szorosan összefonódva bontakozott ki, — az irodalmi teremtés, kifejezés, a művészi ábrázolás igénye nálunk kezdettől fogva együtt jelentkezett a magyar nemzettudat állandó és hangsúlyos reprezentálásának törekvésével.

Az irodalom respublikájáért

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 059 898 9

Fenyő István könyve több mint "kritikatörténet": az irodalom önszemléletének, önnön létéről, funkciójáról kialakított képzeteinek fejlődéstörténeti elemzése. A szerző megvizsgálja a kor hazai kritikai elvrendszereit, irodalmi eszméit, programjait, kategóriáit, követelményeit, értelmezi, értékeli és rendszerezi az egyes kritikusi felfogásokat, ítéleteket, ítélkezési normákat - és mindenekelőtt az irodalmi gondolkozás egykorú fogalomkészletét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fenyo-az-irodalom-respublikajaert//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave