Fenyő István

Az irodalom respublikájáért

Irodalomkritikai gondolkodásunk fejlődése 1817-1830


A nemzeti irodalom programjának kibontakozása

A nemzethalál eshetőségével kapcsolatban az előzőkben Herder nevét említettük. Nos, az 1820-as évtizedben a nemzeti irodalom szemléletét meggyökereztető, elvi indítékait kikristályosító, illetve a gyakorlatra alkalmazó írásokban ő a legfőbb, folyvást konzultált és hivatkozott forrás. Alig van köztük olyan, amely a weimari filozófusnak a német nyomorúságot ideológiailag, történetfilozófiailag általánosító megállapításait, a szintén korlátozott német polgári nemzetté válást sürgető tételeit a Fragmente über die neuere deutsche Literatur, a Kritische Wälder, az Ideen zur Philosophie der Geschichte der Menschheit, az Über die Wirkung der Dichtkunst auf die Sitten der Völker in alten und neuen Zeiten stb. nyomán ne idézné. (Olyannyira átütő erejű ekkor a Herder-kultusz, hogy például abban az Öröm-Ünnep című, napjainkban már teljesen elfelejtett irodalmi antológiában, amelyet a pozsonyi evangélikus főiskola diákjai bocsátottak közre 1824-ben, tanáruk, Papp József, a nemzeti nyelv és irodalom oltalmazását megannyi német nyelvű Herder-megállapítás idézésével köti az ifjak lelkére.)104

Az irodalom respublikájáért

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 059 898 9

Fenyő István könyve több mint "kritikatörténet": az irodalom önszemléletének, önnön létéről, funkciójáról kialakított képzeteinek fejlődéstörténeti elemzése. A szerző megvizsgálja a kor hazai kritikai elvrendszereit, irodalmi eszméit, programjait, kategóriáit, követelményeit, értelmezi, értékeli és rendszerezi az egyes kritikusi felfogásokat, ítéleteket, ítélkezési normákat - és mindenekelőtt az irodalmi gondolkozás egykorú fogalomkészletét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fenyo-az-irodalom-respublikajaert//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave