MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Az irodalom respublikájáért
Irodalomkritikai gondolkodásunk fejlődése 1817-1830
Önálló irodalom — önálló irodalomtörténet Az első kezdeményezések
Ennek az áttörésnek kezdetét az 1814 és 1818 közötti esztendőkre, az Erdélyi Muzeum, majd a Tudományos Gyűjtemény megindulásának időszakára kell tennünk — ugyanazon okokból, mint amiért az eredetiséggondolat, a nemzeti irodalom eszméje és a népiesség térfoglalását is innen számítjuk. A klasszicizmus és a romantika hazai váltásának időszaka ez. Alighanem szükségtelen is újra hivatkozni az időszerű közéleti indítékokra (bécsi kongresszus következményei, Szent Szövetség, abszolutizmus stb.), amelyek mind felfokozói voltak idehaza a történelem felé fordulásnak. Ehelyett inkább az irodalom belső fejlődésének eredményeit érdemes említenünk: főképp azt, hogy e korszakváltó esztendőkben megy végbe hazánkban az irodalom elválása a tudománytól, erudíciótól, valósul meg végérvényesen az esztétikai rendeltetésű szépirodalmiság autonómiája. A literatúra eddigi fogalma a múlté; a folyóiratok, majd a meginduló zsebkönyvek körében kialakul a polgárosult írói hivatás, író és mű önállósága, egyedisége; a teoretikusok e szempontból kezdik vizsgálni a történelmet.
Tartalomjegyzék
- AZ IRODALOM RESPUBLIKÁJÁÉRT IRODALOMKRITIKAI GONDOLKODÁSUNK FEJLŐDÉSE 1817–1830
- Impresszum
- Előszó
- I. Az eredetiség-program kialakulása és kritikai értelmezése 1817–1822 között
- 1. Elvi indítékok és történeti meghatározó mozzanatok
- 2. Előzmények: az eredetiség-eszme feltűnése
- 3. Az eredetiség-program első átfogó hazai problémafelvetései
- 4. A nemesi originalitás eszméi
- 5. Kazinczy tanítványainak útja az imitáció-elvtől az eredetiségig
- 6. Kívül a rendiségen: a lélekrajz és a jellemábrázolás felfedezése
- 7. A program áttörése és diadala
- 1. Elvi indítékok és történeti meghatározó mozzanatok
- II. Küzdelem az önálló nemzeti irodalom elvének meggyökereztetéséért, a közéleti irodalom szempontjának feltűnése
- III. Az irodalmi népiesség elméleti alapvetése
- 1. A „nemzeti egyetemesség” ideálja. A népiesség társadalmi és ideológiai összetevői, előzményei
- 2. Népiességünk külföldi eszmei forrásai és helye a világirodalmi kontextusban
- 3. A feudális népiesség újjáéledése — és az elmélet
- 4. A parasztság felfedezése az irodalmi gondolkodásban
- 5. Népiesség és társadalmi egyenlőség
- 6. A Nemzeti hagyományok
- 7. A szerb népköltészet recepciójának tanulságai az elméletben
- 8. Az Aurora-népiesség
- 1. A „nemzeti egyetemesség” ideálja. A népiesség társadalmi és ideológiai összetevői, előzményei
- IV. Irodalmi kritikánk kifejlődése
- V. Kölcsey Ferenc, az irodalmi gondolkodó
- 1. Alkata, gondolkodói formátuma
- 2. Elméletének alapvonásai
- 3. Esztétikai műveltségének főbb forrásai
- 4. Új költészeteszmény felé
- 5. Az irodalom polgárosodásáért és nemzetivé válásáért s a polgárosodás és nemzetté válás irodalmáért
- 6. Klasszicizmus és romantika, az egyetemes és a nemzeti szép eszméi között
- 7. Polgárosult irodalmi folyamat és a kritika
- 8. Programadó összegzések
- 1. Alkata, gondolkodói formátuma
- VI. Szemere Pál és kritikai folyóirata, az Élet és literatúra
- VII. A szép birodalma és az „esztétikai tribunal” hatalma
- 1. A romantika bázisa és termőtalaja
- 2. A szép „különfélesége” és a felszabadító képzelet
- 3. Toldy Ferenc pályakezdése. Az első műelemzés: az Aesthetikai levelek
- 4. Bajza József pályakezdő értekezése: Az epigramma theoriája
- 5. A romantika kanonizálása az elméletben és a klasszicizmus visszaszorulása
- 6. Űj európai orientációk. Szalay László Észrevételei a Muzárion III. és IV. kötetéről
- 1. A romantika bázisa és termőtalaja
- VIII. A Historia Litterariától az irodalomtörténetírásig
- 1. A historizmus előretörése a francia forradalom után
- 2. A historia litteraria főbb jellemzői és felbomlása
- 3. Önálló irodalom — önálló irodalomtörténet Az első kezdeményezések
- 4. Mailáth János ábrándja a költészettörténet egységteremtő hatalmáról: a Magyarische Gedichte
- 5. A magyar irodalomtörténetírás „alapkönyve” — a Handbuch
- 1. A historizmus előretörése a francia forradalom után
- Mérleg
- Rövidítések
- Résumé
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2017
ISBN: 978 963 059 898 9
Fenyő István könyve több mint "kritikatörténet": az irodalom önszemléletének, önnön létéről, funkciójáról kialakított képzeteinek fejlődéstörténeti elemzése. A szerző megvizsgálja a kor hazai kritikai elvrendszereit, irodalmi eszméit, programjait, kategóriáit, követelményeit, értelmezi, értékeli és rendszerezi az egyes kritikusi felfogásokat, ítéleteket, ítélkezési normákat - és mindenekelőtt az irodalmi gondolkozás egykorú fogalomkészletét.
Hivatkozás: https://mersz.hu/fenyo-az-irodalom-respublikajaert//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
